Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
296 CSUKOVITS ENIKŐ Cosmographia címen először a 16. század elején adták ki.21 6 írói és tudósi ars poeticáját maga fogalmazta meg műve előszavában: elsősorban saját korának említésre méltó eseményeiről kívánt beszámolni, azok helyszíne szerint rendezve mondanivalóját. A történtek helyének leírása, az ott élő népek ismertetése e rendszerben elsősorban arra szolgált, hogy segítse az olvasót az események megértésében.21 7 A De Asia Kis-Ázsiától kezdve, földrajzi tájegységek szerint haladva mesélte el az antikvitás újragondolt, felfrissített ismeretanyagát. Európája Magyarország leírásával vette kezdetét. Ez a Magyarország már nem azonos Pannoniával: Aeneas Sylvius pontosan tisztában volt az egykori római provincia és a részben annak helyén elterülő Magyar Királyság közti földrajzi különbségekkel. Leírásának ugyan szinte minden mondatában támaszkodott valamelyik klasszikus szerzőre,218 a szöveg összességében mégis az aktuális helyzetről és eseményekről tudósított: a Zsigmond király uralmától Mátyás trónrajutásáig terjedő időszak történéseiről és azok helyszínéről.21 9 A De Europa régiónként haladt, sajátos köröket rajzolva egy képzeletbeli térképre. Előbb Kelet-Európát írta le: Magyarország, majd a román fejedelemségek ismertetése után rátért a balkáni helyzetre, főként a török terjeszkedés részletes taglalására. Innen Isztriát érintve kanyarodott vissza az osztrák tartományokhoz, majd északkeletnek fordulva Lengyelország és szomszédai kerültek sorra. Ezután esett szó a német tartományokról és Skandináviáról, Németalföldről és Franciaországról. A nyugat-európai országok ismertetését Anglia és Skócia, végül az Ibériai-félsziget országai, Hispánia és Portugália áttekintése zárta. Szülőföldjéről, Itáliáról külön — mintegy a geográfiai sorból kiemelve — és rendkívül részletesen szólt.220 Genovától indulva, tartományonként ismertette mindazt, amit említésre méltónak ítélt: így Sienánál nem csupán azt tartotta fontosnak megemlíteni, 210 Korszerű kritikai kiadása jelenleg még csak az Európának van, 1. Enee Silvii Piccolominei postea Pii PP II De Europa. Edidit commentarioque instruxit Adrianus van Heck. (Studi e testi 398.) Cittá del Vaticano 2001. — A 16. század elejétől kezdve számos kiadásban megjelent. Első, 1509. évi egyesített párizsi kiadásának címe: Cosmographia Pii papae in Asiae et Europae eleganti descriptione. Asia Históriás rerum ubique gestarum locorumque descriptione complecitur. Europa temporum authoris uarias continet históriás. Keletkezésére, kézirataira, szerkezetére 1. elsősor-ban: Nicola Casella: Pio II tra geografia e storia: la „Cosmographia". Archivio délia Società romana di Storia patria. Vol. XCY XXVI della terza serie (1972) 35-112. 217 Az így kialakított rendszer miatt az elkészült munka mai szemmel nézve inkább egyféle sajátos földrajzi lexikon, mint történeti mű. Mivel országonként, vagy tájanként adta elő a történteket, egy-egy jelentősebb eseményt — például a kor török háborúit — a helyszínek szerint szétaprózva, gyakran egymástól távoli fejezetekben mesélte el. Ha valaki Aeneas Sylvius elbeszélése alapján kívánta rekonstruálni a történteket, nem biztos, hogy sikerült megfelelő kronológiai rendbe szednie a kigyűjtött információkat, mint ahogy azt jól példázza Thuróczy János krónikája, amelynek vezérfonalául a Cosmographiát választotta, 1. Mályusz Elemér-. A Thuróczy-krónika és forrásai. (Tudománytörténeti tanulmányok 5.) Bp. 1967. 125. 218 For r áS ait 1. Adrianus van Heck alapos lábjegyzeteiben. 219 Enee Silvii De Europa i. m. I-II. 75-1210. (27-57.). 220 „Ultimis Europe finibus peragratis et quantum propositi nostri fuit septentrione decurso in patriam tandem reuersos, nouitates Italie cum iam referende occurrant, ab ea nimium urbe incipiendum esse arbitror, cuius creberrimas mutationes et Oriens simul et Occidens admiratur" — uo. XLVIII. 6193. (190.).
