Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 297 hogy egykor Etruriához tartozott, de azt is, hogy ő maga is onnan származott.22 1 Aeneas Sylvius Piccolomini úttörő munkásságának a kortársak és a kései utókor tudósai egyaránt elismeréssel adóztak. „Itálián kívül hol akadhatott példa a XV század közepe táján a földrajzi, a statisztikai és a történeti érdeklődésnek olyan társulására, mint Aeneas Sylviusban? Hol akadhatott olyan egyenletesen kialakult előadótehetség? Nem csak tulajdonképpeni kozmográfiai főművében, hanem leveleiben és kommentárjaiban is egyforma remekléssel írja le Aeneas Sylvius a tájakat, a városokat, a szokásokat, a kézművességet és a jövedelmeket, a politikai állapotokat és alkotmányokat. [...] Az emberek ezrei látták azt, amit ő és tudták legalább részleteiben azt, amit ő tudott, de semmi sem ösztökélte őket arra, hogy képet rajzoljanak róla és nem volt tudatuk arról, hogy a világnak szüksége van olyan képekre" — ragadta meg Aeneas Sylvius újszerűségének lényegét a reneszánsz Itália 19. századi szerelmese, Jacob Burckhardt.222 Valóban, ami még nem sikerült Petrarcának és Boccacciónak, Pierre d'Ailly és Guillaume Fillastre bíborosoknak, sikerült II. Pius pápának. Aeneas Sylvius munkái elkészítésénél könnyedén, természetesen és bátran hasznosította sokirányú tudását-tehetségét: kiemelkedő humanista műveltségét, utazásai során szerzett gazdag és széleskörű gyakorlati ismeretanyagát, kormányzati-politikai ismereteit, a táji szépségre különösen fogékony esztétikai érzéket és bravúros íráskészségét. Csak ezeknek a képességeknek és ismereteknek együttes megléte tette lehetővé, hogy túllépve az előző generációk nehézkes és múltba ragadt tudásán és felfogásán, a modern és antik geográfiát szintetizáló írásaival új korszakot nyisson a földrajztudomány művelésében. A Cosmographia óriási hatást gyakorolt az európai geográfiai műveltségre, gondolkodásra. Elterjedésében nagy szerepet játszott a kor jelentős találmánya, a könyvnyomtatás, de szövegét már kinyomtatása előtt, kéziratban is sokan olvasták.22 3 Olyan mű volt, amelyet nem csak olvastak, de forrásként is sokan hasznosítottak. Európa-szerte krónikások tucatjainak szolgált forrásbázisként: a kortárs magyar krónikás, Thuróczy János krónikájának vázát éppúgy e munka biztosította,22 4 mint Hartmann Schedel 1493-ban nyomtatott, népszerű Világkrónikájának alapját.225 A Cosmographia nem hiányzott Kolumbusz Kris-221 uo. LV 7446. (223.). 222 Burckhardt, J.\ A reneszánsz Itáliában i. m. 173. 223 Feltehetően Magyarországon is sokkal jobban ismerték, mint ahogy az a jelenleg rendelkezésünkre álló adatokból következnék. Jelenleg egy olyan példányról van csupán tudomásunk, amely a 16. század elején magyar possessor, név szerint Gosztonyi János esztergomi őrkanonok birtokában volt: a jelenleg Győrben őrzött kötet Pius História Bohcmica című műve mellett az Ázsiáról írt rész 1477. évi velencei kiadását tartalmazza, 1. Csapodi Cs. - Csapodiné Gárdonyi K. : Bibliotheca Hungarica i. m. I. 1578. Pius papa II: História Bohemica. Roma 1475. Nyomtatott, Uő: História rerum ubique gestarum... Pars I. Asia. Venezia 1477. Nyomtatott. Possessor: „Jo Gosthon Custos Strigoniensis perlegit Prage feliciter sub famulatu et clientela Reverendissimi Domini Georgii (Szatmári) Episcopi Waradiensis [...1 1502.". L. Hoffmann Edith: Régi magyar bibliofilek. Az előszót és az új jegyzeteket írta és a kötetet szerkesztette Wehli Tünde. Bp. 1992. 269. 224 Mályusz E.: A Thuróczy-krónika i. m. 110-130.; Kulcsár P.: Bonfini i. m. 11. skk. 225 Jelenleg legalább 800 latin és 400 német kiadását őrzik különböző gyűjteményekben, Magyarországon 20 közgyűjtemény rendelkezik példánnyal. Német nyelvű hasonmás kiadását 1. Hartmann
