Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 289 szor kaotikus információk összegyűjtése, egymás mellé rendezése azonban hosszú távon elősegítette a problémák, ellentmondások tisztázását.17 4 Ily módon az ábécérend fontos, kihagyhatatlan lépcsőfoknak bizonyult az új földrajzi felfogás felé vezető úton. A trecento itáliai humanistáinak — különösen Jacob Burckhardt klasszikus műve óta — kiemelt szerepet tulajdonítunk a természetes környezet szépségeinek észlelésében. „Az olaszok a legelsők az újabb korban, akik a táj alakját mint valami többé vagy kevésbé szépet vették észre és élvezték" — vezette föl a táji szépség fölfedezéséről írt gondolatmenetét Burckhardt.175 Az úttörők közt főként Petrarcát méltatta, a nyitány szerepét pedig egy látványos és egyben gesztusértékű kiránduláshoz, az Avignon közelében magasodó, 1800 métert meghaladó Mont Ventoux megmászásához kapcsolta. A túra — Petrarca alapos beszámoló levelének köszönhetően — részleteiben is jól ismert.176 A minél magasabbrajutásnak, minél távolabbra látásnak a költőben egyre fokozódó vágya akkor fordult végső elhatározásba, amikor Liviusnál rábukkant arra a részletre, melyben Fülöp makedón király megmászta a tesszáliai Haemus-hegyet.177 Petrarca öccsével és két környékbeli kísérővel vágott neki az útnak, és nagy fáradság árán feljutott a hegytetőre. Az utazás önmagán túlmutató mivolta a beszámoló e részénél nyilvánul meg igazán: Petrarca lelke előtt lepörög az addigi élete, vágyódó tekintete a szülőhaza, a patria, Itália felé fordul.17 8 Röviden ugyan számba veszi, mit lát és mit nem lát a Mont Ventoux-ról,17 9 fontosabbnak tartja azonban, hogy Szent Ágoston magával hozott Vallomásaiból felolvasson egy részletet, amely tökéletesen egybevág saját érzéseivel: „És akkor az emberek elindulnak megcsodálni a hegyek ormait, a tenger hatalmas hullámait, a szélesen hömpölygő folyókat, az óceán partjait és a csillagok körforgását, és megfeledkeznek magukról".18 0 A legendaképződés itt, ebben a pillanatban kez-174 Bouloux, N.: Culture et savoirs i. m. 203-235. 175 Jacob Burckhardt: A reneszánsz Itáliában. Bp. 1978. 178. 176 Francesco Petrarca: Farailiarum rerum libri. Éd. Vittorio Rossi. Firenze 1933-1942. IV 1. 177 „Altissimum regionis huius montem, quern non immerito Ventosum vocant, hodierno die, sola videndi insignem loci altitudinem cupiditate ductus, ascendi. Multis iter hoc annis in animo fuerat; ab infantia enim his in locis, ut nostri, fato res hominum versante, versatus sum; mons autem hie late undique conspectus, fere semper in oculis est. Cepit impetus tandem aliquando facere quod quotidie faciebam, precipue postquam relegenti pridie res romanas apud Livium forte ille michi locus occurrerat, ubi Philippus Macedonum rex... hemum montem thesalicum conscendit [...]" - Petrarca: Familiarum i. m. IV 1.: 1-23. (153.). 178 „Dirigo dehinc oculorum radios ad partes italicas, quo magis inclinât animus [...]. Suspiravi, fateor, ad italicum aerem animo potius quam oculis apparentem, atque inextimabilis me ardor invasit et amicum et patriam revidendi [...]" — Petrarca: Familiarum i. m. IV 1.: 121-139. (156-157.). 179 „Limes ille galliarum et Hispanie, Pireneus vertex, inde non cernitur, nullius quem sciam obicis interventu, sed sola fragilitate mortalis visus; Lugdunensis autem provincie montes ad dexteram, ad levam vero Massilie fretum et quod Aquas Mortuas verberat, aliquot dierum spatio distantia, preclarissime videbantur; Rodanus ipse sub oculis nostris erat" — Petrarca: Familiarum i. m. IV 1.: 179-191. (158.). 180 „Et eunt homines admirari alta montium et ingentes fluctus maris et latissimos lapsus fluminum et oceani ambitum et gyros siderum, et relinquunt se ipsos [...]" — S. Aureli Augustini Confessiones. Liber X. VIII. 15. Magyar-latin kétnyelvű kiadását 1. Szent Ágoston vallomásai. Fordította és magyarázta Balogh József. Bp. 1995. (az idézett rész: II. 244., a fenti — saját — fordítás részben eltér Balogh József szövegétől).
