Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
290 CSUKOVITS ENIKŐ detét vette. Igaz, azóta már sokan megkérdőjelezték, hogy Petrarca a valóságban is fenn járt a Mont Ventoux-n,18 1 szimbolikussá vált utazása azonban így is, úgy is mintaadóvá vált:18 2 kezdetét vette a környező táj valódi megismerése, szépségének felfedezése — a személyes, nem könyvekből származó tudás megszerzése. 6. A késő-középkor földrajzi tudása a nagy földrajzi felfedezések előtt A 15. századra megérett az idő az addig szerzett geográfiai, történeti ismeretek összegzésére.18 3 Az új évszázad nem csak a földleírásban, de a térképészetben is új korszakot nyitott,18 4 s az új korszak nyitányának — mind a geográfia, mind a kartográfia művelésében — Ptolemaiosz Geográfiájának újrafelfedezése tekinthető. Az elfeledett kézirat egy bizánci tudós, Manuél Chrysoloras poggyászában Konstantinápolyból került Európába. Chrysoloras 1396-1397-ben, görögtanárként érkezett Firenzébe, a Geográfia egy volt a magával hozott számos kézirat közül. 1406 táján Chrysoloras egyik első tanítványa, Jacobus Angelus elkészítette a görög szöveg — hibátlannak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető — latin fordítását, és a Geográfia a kor lehetőségeihez képest viharos gyorsasággal ismertté vált az egész kontinensen.185 A humanisták által mintegy a földrajztudomány Bibliájaként tisztelt Geográfia egyes 15. századi kéziratai csak szöveget, más kéziratai térképlapokat is tartalmaztak; de akár atlasszal, akár anélkül készültek, a Ptolemaiosz-kéziratok mindenképpen szenzáció-számba mentek.18 6 A Geográfia egyetlen más akkor ismert munkához sem fogható jelentőségét elsősorban annak köszönhette, hogy — a földrajzi helyek szélességi és hosszúsági adatait tartalmazó — pontos, vagy legalábbis annak tűnő, adatsorai a rendteremtés ígéretét hordozták a 181 Pl. Giuseppe Billanovich: Petrarca letterato I. Lo serittoio del Petrarca. Roma 1947. 193-198. 182 a. Petrarca-levél itáliai hatásáról 1. Enrico Straub: Bericht und Reflexion in Petrarcas Ventoux-Epistel (Famiiiares, iyi). In: Italien und die Romania in Humanismus und Renaissance (Festschrift für E. Loos zum 70. Geburgtstag). Wiesbaden 1983. 270-288. 183 Broc, N.: La géographie de la renaissance i. m. 17. 184 A térképészet, térképhasználat európai fejlődésének jó áttekintése: The History of Cartography i. m. 185 Az első nyugatra kei-ült térképes görög nyelvű kézirat: Città del Vaticano, Biblioteca Apostolica Vaticana, Urbinate gr. 82., leírását 1. Firenze e la scoperta dell'America i. m. nr. 38.; a legrégibb latin nyelvű kézirat: Città del Vaticano, Biblioteca Apostolica Vaticana, Vaticano lat. 5698., leírását 1. Firenze e la scoperta dell'America i. m. nr. 40.; a fordításról, tudományos jelentőségéről 1. Robert Weiss: Jacopo Angeli da Scarperia (c. 1360-1410/1411). In: Medioevo e Rinascimento. Studi in onore di Bruno Nardi. II. Firenze 1955. 803-827.; Patrick Gautier Dalché: L'oeuvre géographique du cardinal Fillastre (11428). Représentation du monde et pereeptiejn de la carte à l'aube des découvertes. Archives d'histoire doctrinale et littéraire du moyen âge 59. (1992) 324. Alapvető tanulmánya megjelent még in: Humanisme et culture géographique à l'époque du concile de Constanze autour de Guillaume Fillastre. Actes du Colloque de l'Université de Reims 18-19 novembre 1999. Ed. Didier Marcotte. (Terrarium Orbis 3.) Turnhout 2002. 293-356. Ptolemaiosz hatásáról legújabban 1. Gautier Dalchée, P: La Géographie de Ptolémée i. m. 186 Az ismert 15. századi kéziratok közül többet is ismertet: Firenze e la scoperta dell'America i. m., pl. nr. 42., 45., 46., 47., 48., 49., 51. — Egykori birtokosaik közt a firenzei San Marco kolostor szerzeteseit épp úgy megtalálhatjuk (nr. 46: Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, XXVIII 38.), mint V Sándor pápát (nr. 47.: Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, XXX 5.).
