Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
274 CSUKOVITS ENIKŐ című alkotás: mindkettő vulgáris nyelven, verses formában, láthatóan azzal a céllal, hogy nyilvánosan, közönség előtt recitálják, felmondják.9 0 A keresztes hadjáratok és a róluk tudósító különböző irodalmi alkotások robbanásszerű gyarapodást hoztak a kor földrajzi ismereteiben. Noha a hadjáratok útvonalai alig tértek el az évszázadok óta járt szentföldi zarándokútvonalaktól, a nézőpont láthatóan megváltozott. Jeruzsálem és környékének geográfiája a keresztes irodalomban a hadi események helyszínének leírásává, katonai geográfiává alakult: a korábbi zarándokleírásokban csupán a látvány miatt megemlített hegy, szikla stratégiai tényezővé vált, a zarándokok által kegyes célból látogatott városok meghódítandó célponttá, az ott élő népek ellenséggé vagy szövetségessé transzformálódtak. A földrajzi tudás, a helyi szokások, körülmények minél pontosabb ismerete ilyen körülmények közt sorsdöntő lehetett: egy rosszul megválasztott útvonal, egy félreértett gesztus végzetes következményekkel járt. A Szentföldet járt vagy hosszabb-rövidebb ideig a Szentföldön élő keresztesek — ha életben akartak maradni — kénytelenek voltak megismerni a vidéket és lakóit. Nem csak az akkurátus Türoszi Vilmos közel ezer oldalas krónikája, de még a legrövidebb keresztes énekek is gazdagon tartalmaznak ilyen ismereteket. Míg azonban Vilmos érsek részletes és pontos leírást ad az események helyszínéről — például Cesareáról, Türosztól, Alexandriáról —, addig a Chevalier kezdetű sanzon csak említi, de nem jellemzi Edesszát vagy a Vörös-tengert. Fontos sajátossága ennek az irodalomnak, hogy alapvetően a valóságon alapult — ez a valóság önmagában is annyira színes és izgalmas volt, hogy a fantáziának kevés teret hagyott. Teljesen képzelet-szülte leírást — mint amilyen a La Conquête de Jérusalem ellenséges sorokban harcoló Espic-jei: a madár csőrű, kutyafejű, griff-karmú, oroszlán lábú szörnyek — alig találunk.91 Akik részt vettek keresztes hadjáraton, nem csak a Szentföldről szereztek új, otthon elképzelhetetlen ismereteket, de a maguk mögött hagyott Európáról, országairól és népeiről is. A megismerés több volt a vonuló hadak útjába eső helyekről és lakóikról szerzett felületes, sokszor eleve előítéletekkel terhelt benyomásnál,9 2 a legtöbb tapasztalatra épp a seregen belül lehetett szert tenni. A hónapokig, olykor évekig együtt vagy egymás mellett harcoló európai csapatok tagjai a különböző európai népek másságával is a hadjárat során, szülőföldjüktől távol szembesültek először. Egymás megismerése súrlódásokkal, olykor komoly konfliktusokkal járt: „a németek elviselhetetlenek (importabiles) voltak a mieink számára" — írta például Odon de Deuil a második hadjárat idején. Guibert de Nogent tudósítása szerint a francia lovagság elképedve hallgatta a 90 La Chanson d'Antioche. Éd. Paulin Paris. Paris 1832-1848. (reprint: Genève 1969.), modern francia átírását 1. Croisades et pèlerinages i. m. 25-169.; La Conquête de Jérusalem, faisant suite à la Chanson d'Antioche, composée par le pèlerin Richard et renouvelée par Graindor de Douai au XIII0 siècle. (Collection des Poètes français du moyen âge, t. VII.) Paris 1877. (reprint: Genève 1969.), modern francia átírását 1. Croisades et pèlerinages i. m. 171-351. 91 Kiáltásuk három mérföldes körzetben megrengeti a földet: „ils ont des becs d'oiseaux, des têtes de chiens, des griffes aux mains et aux pieds comme des lions; quand ils crient ensemble, leurs hurlements font trembler la terre sur trois lieues à la ronde" —• chant VIII.ATI.; Croisades et pèlerinages i. m. 322. 92 Gondoljunk például a keresztes hadak zsidóellenes atrocitásaira!
