Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 275 német és egyéb lovagok „érthetetlen barbár nyelvét".9 3 A „másoktól" való különbözés ugyanakkor erősítette az egy helyről érkezők önazonosságát, és világosan meghúzta az összetartozás határait. 4. A kelet felfedezése A világ megismerésének vágya nem állt meg az újonnan létrehozott keresztes államok keleti határainál: a 13. században domonkos és ferences misszionáriusok, majd nyomukban kereskedők jutottak el Ázsia addig ismeretlen tájaira. Az elsőség a keletkutatásban a magyar Béla herceg, a későbbi IV Béla költségén útra kelő domonkos expedíciókat illeti. A nyugati kereszténységhez tartozó államok keleti határvidékén elterülő Magyarország királyai korábban is rendelkeztek különböző keleti kapcsolatokkal: gyakran házasodtak a szomszédos ortodox — elsősorban kijevi és bizánci — uralkodócsaládokból,9 4 a magyarországi muszlimokon keresztül kapcsolatot ápoltak távoli arab városokkal,9 5 és az udvarban természetesen élt a magyarok keleti eredetének emléke is.9 6 Az 1220-as években egyszerre két irányból történt olyan változás, amely új fejezetet nyitott a magyar udvar keleti politikájában: az 1222-1223. évi tatáielőretörés következtében a magyar határ mellé húzódott a kunok egy része, ugyanakkor 1221-ben Magyarországon is kezdetét vette a domonkos rend megszervezése.9 7 A pogány kunok megtérítése egyszerre jelentett kihívást a magyar világi hatalomnak, a magyar egyházi szervezetnek és a frissen megjelent domonkosoknak. Hamarosan megindult a misszió, amelynek eredményeként Milkó székhellyel létrejött a kun püspökség, az első térítő püspökség.9 8 A térítés 93 „Testőr Deum me audisse nescio cuius barbare gentis homines ad nostri portum maris appulsos" — írja Guibert de Nogent. Gesta dei per Francos. In: Jacques-Paul Migne: Patrologia Latina Tomus CLVI. Venerabilis Guiberti abbatis S. Mariae de Novigento. 686. A kérdésre 1. Szűcs Jenő: „Nemzetiség" és „nemzeti öntudat" a középkorban. Szempontok egy egységes fogalmi nyelv kialakításához. In: Spira György - Szűcs Jenő (szerk.): Nemzetiség a feudalizmus korában. Tanulmányok. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 64.) Bp. 1972. 53. 94 Zsoldos Attila: Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 36.) Bp. 2005. 183. skk. 95 1220-ban például Jákút arab geográfus a szíriai Aleppo városában ott tanuló magyarországi muszlimokkal találkozott, 1. Julianus barát és a napkelet fölfedezése. Válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Györffy György. (Magyar ritkaságok) Bp. 1986. 16. 96 L. Györffy György áttekintését: Julianus barát i. m. 16. 97 Az első domonkos kolostorokra 1. Zágorhidi Czigány Balázs: A Domonkos Rend konventjei a XIII. századi Magyarországon. Tanítvány 7. (2001: 2.) 81-95. 98 A pápa 1227. júl. 31-én kelt oklevelével Róbert esztergomi érseket szentszéki legátussá nevezte ki, és azzal a feladattal bízta meg, hogy Kunországban és a vele szomszédos Brodnic földön hirdesse az igét, kereszteljen, templomokat emeljen és papokat szenteljen, sőt püspököket nevezzen ki, 1. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Budae 1829-1844. III/2. 109-111., Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximam partem nondum édita ex tabulariis Vaticanis deprompta, collecta ac serie chronologica disposita ab Augustino Theiner I—II. Romae-Zagrabiae 1859-1860. I. 86-87., kivonatát 1. Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez I. 1023-1300. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Jakó Zsigmond. Bp. 1997. 167. (145. sz.). Róbert megkeresztelte az egyik fejedelmet, Barcot, valamint több ezer főnyi népét, 1. Magyarország története tíz kötetben I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György. Bp. 1984. 1/2. 1343., Györffy
