Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 271 írások széles körben közvetítették a bennük foglalt gazdag információanyagot, ugyanakkor távoli tájak megismertetésével további utazásokra ösztönöztek.7 4 3. A keresztes hadjáratok irodalma A középkor utazási szokásaiban, a középkori ember ismereteiben, világról alkotott képében hatalmas és együttal minden korábbi politikai döntésnél szélesebb kört érintő változást hozott a keresztes hadjáratok megindulása. 1095-ben II. Orbán pápa meghirdette az első keresztes hadjáratot, és már a következő évben megindultak az első seregek. Nyomukban két évszázadon keresztül az összesen nyolc nagy hadjárat során számos hadsereg érkezett a Szentföldre, részben tengeri, részben szárazföldi úton. Az Európán kívüli világ, amelyről addig csupán néhány száz, esetleg néhány ezer zarándok szerezhetett közvetlen tapasztalatokat, kitárult; a hadjáratokon Európa minden tájáról odasereglő tízezrek korábban elképzelhetetlen új ismeretek birtokába juthattak, s ezeket az ismereteket — amelyek iránt odahaza is megélénkült az érdeklődés — többen írásba is foglalták. A hadjáratok történetéről nagyszámú beszámoló, történeti munka készült. A robbanásszerű gyarapodást jól jelzi, hogy például a francia nyelvű történetírás megszületése nem annyira az anyaország, vagyis Franciaország történetéhez, hanem elsősorban a keresztes hadjáratokban részt vevő franciák történetéhez köthető.75 A keresztesek, azaz a „frankok" szentföldi tetteiről, sikeres és sikertelen katonai akcióikról, a keresztes államok létrehozásáról, szentföldi berendezkedésükről, majd folyamatos térvesztésükről és kiszorulásukról hivatásos történetírók és emlékeiket papírra vető magánszemélyek írásaiból egyaránt tájékozódhatott az egykorú közvélemény, és tájékozódhatunk mindmáig. A fennmaradt elbeszélő források között görög, latin és francia, arab, sőt, szír és örmény nyelvű szövegeket egyaránt találhatunk: prózát és verset, krónikát és életrajzot vagy éppen hőséneket. Ezek az írások természetesen elsősorban a hadjáratok eseményeire, illetve az események hőseire fordították figyelmüket, mintegy mellékesen azonban rengeteg információt jegyeztek fel az események helyszínéül szolgáló vidékekről, városokról, illetve az ott élő népekről. A legjelentősebb munkák régóta közismertek, számos kiadásban megjelentek.7 6 Az első keresztes hadjárat szemtanú krónikásai közül Aguilers-i Rajmund História Francoruma,7 7 az ismeretlen szerző által készített Gesta Francorum et aliorum Hierosolimitanorum című munka,78 és Chartres-i Foucher Gesta Francorum Iherusalem peregrinantium című műve már a kor-74 A zarándokirodalom elterjedtségét jól jelzi, hogy az 1420-as években egy angol zarándok anyanyelvén, versben adott tanácsokat a jövő peregrinusainak, 1. Richard, J.: Les récits i. m. 19. 75 Csernus Sándor: A középkori francia nyelvű történetírás és Magyarország (13-15. század). Bp. 1999. 35^19. 76 A legfontosabb irodalom áttekintéséhez 1. Aziz S. Atiya\ The Crusade. Historiography and Bibliography. London-Bloomington 1962., Runciman, S: A keresztes hadjáratok i. m. 77 Receuil des historiens des croisades. 17. vol. Paris (1841-1906) 1866. 1/3. 235-309. 78 Louis Bréhier: Histoire Anonyme de la première Croisade. (Classiques de l'Histoire de France 4.) Paris 1924.
