Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
268 CSUKOVITS ENIKŐ A szentek és mártírok sírjainak köszönhetően a 6-7. századra Róma vált a Nyugat szakrális központjává, és amikor 638-ban Jeruzsálem a muszlimok kezébe került, az egyetlen szent városa lett a kereszténységnek. Az „apostolok sírjához", és a többi kegyhellyé vált sírhoz a keresztény világ valamennyi vidékéről érkeztek a látogatók. Egy csoport ír szerzetes, akik 660 táján zarándokoltak Rómába, szállásukon egyiptomi, palesztinai, görög és szláv zarándokokkal ismerkedtek meg.5 8 A mártírkultusz azonban ekkorra már rég túljutott Róma határain: a 4-5. századtól megkezdte hódító útját, és az egész keresztény világban elterjedt. A rómaiakon kívüli egyetlen ismert apostolsír, idősebb Szent Jakab végső nyughelye az Ibériai-félsziget északnyugati részén fekvő Santiago de Compostelában viszonylag későn lett híres zarándokhely. A hagyomány szerint az apostol földi maradványait a 8-9. század fordulója táján fedezték fel. A sír körül kezdetben csupán helyi kultusz alakult ki, nemzetközi kegyhellyé all. századtól vált, ekkor azonban rövid időn belül kivívta az egyik leglátogatottabb európai úti cél rangját.59 A 12. századra az útnak induló európai zarándok bőséges kínálatból választhatott, és kegyhelytől kegyhelyig haladva szinte az egész nyugati kereszténységhez tartozó Európát körbejárhatta. A zarándokhelyek főként szentek sírjainál, illetve ereklyéinél alakultak ki. A legkorábbi kegyhelyek közé tartozott például Szent Márton püspök Tours-i sírja, ahol már Márton temetése napján, 397. november 11-én megindult a kultuszképződés. Egy másik népszerű püspökszentnek, a kisázsiai Myra 4. században élt püspökének, Miklósnak a testét eredetileg székvárosában helyezték sírba, csak évszázadokkal később, 1087-ben került a dél-itáliai Bariba. Új sírja a San Nicola székesegyházban rövid idő alatt európai hírű kultusz központjává vált. A burgundiai Vezelay Mária Magdolna, a német Trier Mátyás apostol, Köln a Háromkirályok ott őrzött ereklyéinek köszönhette hírnevét, és a kegytemplomát felkereső zarándokok sokaságát.60 Európa egyik leglátogatottabb zarándokhelyén, Aachenben egész ereklye-kollekció várta a városba látogatókat.6 1 A Mária kegyhelyek többsége — miután már a 4. században elfogadottá vált mennybemenetelének elmélete — a Szent Szűz testereklyéinek hiányában valamilyen csodatévő kép vagy szobor körül jött létre. Az egyik legrégibb kegyszobrot, az úgynevezett „Fekete Máriát" Le Puy-ben, Dél-Franciaországban a Texte. Tübingen 1996. A kor Rómájáról 1. Richard Krautheimer: Rome, Profile of a City, 312-1308. Princeton 1980.; 1. még Rom im hohen Mittelalter. Studien zu den Romvorstellungen und zur Rompolitik vom 10. bis zum 12. Jahrhundert. Ed. Bernhard Schimmelpfennig, Ludwig Schmugge. Sigmaringen 1992., valamint az eddigi jelentősebb irodalom felhasználásával készült legfrissebb feldolgozást Storia di Roma dall'antichitá a oggi. Roma medievale. A cura di André Vauchez. Roma-Bari 2001. 58 Wilfred J. Moore: The Saxon Pilgrims to Rome and the Schola Saxonum. Fribourg 1937. 59 A kegyhely gazdag irodalmából 1. pl. Robert Plötz: Der Apostel Jacobus in Spanien bis zum 9. Jahrhundert. Spanische Forschungen der Görresgesellschaft I. 30. (1982) 19-145.; Saint-Jacques de Compostelle. Turnhout 1985.; ill. újabban Denise Péricard-Méa: Compostelle et cultes de saint Jacques au moyen âge. Paris 2000. 60 Az egyes kegyhelyek történetére (további irodalommal) 1. pl. Lexikon des Mittelalters I-X. München-Zürich 1980-1999. 61 Heinrich Schiffers: Kulturgeschichte der Aachener Heiligtumsfahrt. Köln 1930.
