Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 267 A 10. századból nem maradt fenn nyugati zarándok-beszámoló, noha a század vége — Ilona látogatásához hasonlóan — ismét jelentős változásokat hozott a zarándoklatok történetében. Ekkor a magyarok kereszténnyé válása gyakorolt komoly hatást a szentföldi zarándoklatok megújulására, fellendülésére.53 A korábban szinte kizárólagos tengeri utazás mellett a biztonságossá vált Kárpát-medencén át az első keresztény magyar király, I. István új szárazföldi utat nyitott meg kelet felé, mely egy 1031 és 1043 között keletkezett itinerárium szerint többek közt Győr és Fehérvár érintésével, a Dráván és a Száván átkelve haladt át Magyarországon, és Konstantinápolyt útba ejtve, Kis-Azsián át érte el Jeruzsálemet.5 4 Az új útvonalat sokan vették igénybe, az ezredév legismertebb krónikása, a burgundiai Rodulf Glaber szerint „ebben az időben szinte mindenki, aki Itáliából és Galliából az Úr sírjához, Jeruzsálembe igyekezett, mellőzni kezdte a szokott utat, mely a tengeren át vezetett, és ennek a királynak fti. I. Istvánnak — Cs. E.] a hazáján kezdett átmenni".55 A kereszténység első kultuszhelyei szentek és mártírok sírjai körül alakultak ki, közülük — a kezdetetektől mindmáig — a Rómában mártírhalált halt két apostol, Péter és Pál sírja tett szert a legnagyobb jelentőségre. Rómába azonban nem csak az ő sírjuk vonzotta a látogatókat. A városban, illetve a falakon kívüli temetkező helyeken nagyszámú mártír földi maradványai nyugodtak. A keresztényüldözések sok száz áldozatából különösen Szent Ágnes, Szent Cecília, Szent Lőrinc és Szent Sebestyén vált népszerűvé. A 3-4. századtól vette kezdetét a szentek sírjainak látogatása, a Szent Sebestyén és Szent Péter bazilika falára sokan közülük fel is jegyezték nevüket — a több száz ókori graffiti közt olyan is olvasható, amelyen a 260-as dátum szerepel.56 Róma legfontosabb látnivalóiról 1140 körül Benedetto, a Szent Péter bazilika kanonokja készített útikalauzt Mirabilia Romae, azaz Róma csodái címmel, amelyben saját keresztény korának emlékei, intézményei és szokásai mellett a pogány múlt emlékeit is számba vette.57 53 Pierre André Sigal: Les marcheurs de Dieu. Paris 1974., magyarul 1. Uő: Isten vándorai. Középkori zarándoklatok és zarándokok. Bp. 1989. 99.; Béatrice Dansette: Les relations du pèlerinage Outre-Mer: des origines à l'âge d'or. In: Croisades et pèlerinages. Récits, chroniques et voyages en Terre Sainte. XIP-XVP siècle. Édition établie sous la direction de Danielle Régnier-Bohler. Paris 1997. 886.; Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története. Bp. 1999. 50. 54 A magyar vonatkozású részek kiadását 1. Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCII—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. (a továbbiakban: CFH) II. 844-845. Legújabb magyar fordítását 1. Az államalapítás korának írott forrásai. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.) Szeged 1999. 160-162. Az itinerárium értékelését, a helynevek azonosítását 1. Györffy György. István király és műve. Bp. 1977. 300-302. 55 CFH III. 2064., magyarul 1. Államalapítás forrásai i. m. 185-186. — István korának zarándokirodalmát áttekinti Györffy Gy.: István király i. m. 293-308. 56 Richard Krautheimer et al.: Corpus Basiiicarum Christianarum Romae I-VI. Vaticane-Romae-New York 1937-1980. IV 99. skk. 57 Mirabilia urbis Romae. Kiadását 1. Roberto Valentini - Giuseppe Zucchetti: Codice topografico délia città di Roma III. (Fonti per la storia d'Italia 90.) Roma 1946. 17-65. Legújabban (a latin, német, francia, holland és olasz nyelvű kéziratok ismertetésével) 1. Nine Robijntje Miedema: Die Mirabilia Romae. Untersuchungen zu ihrer Überlieferung mit Edition der deutschen und niederländischen
