Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
VALLÁSVÁLTÁS ÉS IDENTITÁS 23 tünket földönfutóvá tenni akaró, gyalázatos ügyletekkel a hatalmat magához ragadott zsidóság" elleni harcot tűzte zászlajára.13 7 Az „ocsmány és undok, őrjöngő törpe emberi fajzat"-nak titulált zsidóság elleni támadások hangneme a kor antiszemita sajtójához képest is páratlanul durva volt.13 8 A zsidók, vélte a rabbi fia, „a föld felületéről kipusztítandók, kiirtandók".13 9 Szterényi radikális antiszemitizmusa ellenére az 1880-as évek során a neológ értelmiség nem reagált tevékenységére. Neve az Egyenlőség hasábjain csupán az 1890-es évek elején merült fel. Szterényi Bertalan, hozta hírül az Egyenlőség 1892-ben, beperelte Weisz Dánielt, a Zsidó Híradó című ortodox zsidó hetilap szerkesztőjét, amiért nem fizette ki lapjába írt cikkeit... Az érthetően hitetlenkedők számára az Egyenlőség sietett megjegyezni: a VI. kerületi járásbíróság levéltárában mindenki megtekintheti a perre vonatkozó, 1891/1414 szám alatt kelt aktacsomagot. Amint az 1891. június 15-én és augusztus 7-en felvett jegyzőkönyvekből kiderül, az ortodox lap szerkesztője, aki egyben az ortodox hitközségek központi képviseletét ellátó Orthodox Közvetítő Iroda titkára is volt, elismerte, hogy a Szterényi Bertalan által megjelölt cikkeket valóban ez utóbbi írta, csupán azt tagadta, hogy ezekért fizetés járt volna. Szterényi Bertalan lelkének rejtelmeivel az Egyenlőség egyáltalán nem foglalkozott, a hangsúly nem Szterényin, hanem a cikkeit közlő Weisz Dánielen volt. Az cikkek célja nem Szterényi denunciálása volt, hanem az, hogy lejárassák az Ortodox Irodát, amely az Egyenlőség (ekkori véleménye) szerint egyedüli akadályozója volt a 1869-ben több szervezetre szakadt zsidóság újraegyesítésének.140 Más konvertiták antiszemitizmussal vádolásának mögöttes — valójában elsődleges — oka a neológ értelmiség politikai útkeresésével volt kapcsolatban. „Különös, hogy a zsidókra a Huszadik Században is aposztaták uszítják a népet",14 1 írta az Egyenlőség Jászi Oszkárnak a vérvörös csütörtök után megje-. lent cikke kapcsán, amelyben Jászi vehemensen kikelt a véleménye szerint soha korábban oly nagy hatalommal nem rendelkező „zsidó uzsora", és azon ,junker-zsidó koalíció" ellen, amelynek egyfelől Tisza Istvánban, másfelől abban az Elek Pálban jelölte meg legtipikusabb képviselőjét,14 2 aki, amint azt az Egyenlőség nem mulasztotta el kiemelni, „még csak nem is zsidó, hanem renegát, mint Jászi Oszkár jómaga".14 3 Megjelenésekor Jászi cikke saját táborában is keltett egy kis vihart.14 4 A neológ értelmiség valószínűleg ezért is foglalkozott 137 Szterényi Bertalan: A zsidók gyalázatos bosszú műve. Újpest, 1884. aug. 31. 1. 138 A zsidók reformálása. Újpest, 1884. okt. 19. 3. 139 Szterényi Bertalan: Az élő halottak. Újpest, 1884. nov. 2. 2. Az 1885-ben megszűnt lap hírei gyakran személyes jellegűek voltak, elbeszélvén például, amint a szerkesztő a rákospalotai ligetben megejtett délutáni sétája során „egy csapat soletot elfogyasztott zsidó Rüfkével találkozott", akik, midőn elment „ezen hagyma parfümirozott leány falka" mellett, szitkokat és átkokat kiáltottak felé, „akár a talmudból olvastattak volna ki". Inzultáló zsidó nők. Újpest, 1884. szept. 7. 4. 140 Szabolcsi Miksa: A szalonnával bélelt orthodox zsemlye. Egy kis leleplezés. Egyenlőség, 1892. júl. 1. 8.; Szabolcsi [Miksa]: Kelepczében. Egyenlőség, 1892. júl. 8. 7-8. 141 Kezdődik. Szerkesztői megjegyzés. Egyenlőség, 1912. jún. 16. 4. 142 Jászi Oszkár: 1912 május 23. Huszadik Század 13. (1912: 6. sz.) 737-740. 143 Kezdődik i. m. 4. 144 A radikális Világ egy anonim szerzője, valójában a napilap felelős szerkesztője, külön cikkben bírálta Jászit, amiért „a «zsidó» jelzőt minősítő attribútumnak" használta és a „zsidó néprontók" reprezentánsát a kitért, vagyis liberális szempontból zsidónak már nem minősíthető Elek Pál
