Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
258 CSUKOVITS ENIKŐ ményben tetten érhető. A dicsőítő költeményt láthatóan legalább annyira inspirálta Odüsszeusz, mint Janus Pannonius választott hőse, a zavaros múltú Marcello.14 Az Odüsszeusz-párhuzam olyannyira elterjedt a nyugati kultúrkörben (és nem csak a humanisták körében), hogy még az ithakai király útjától gyökeresen különböző indíttatású zarándokok esetében is fel-feltűnik. Az 1483-ban szentföldi zarándoklaton járó, útjáról részletes útinaplót készítő Felix Faber ulmi domonkos szerzetes,15 miközben társaival már a görög partok közelében hajózott hazafelé, naplójában ugyancsak Ulyssest és utazását idézi.1 6 A leghíresebb magyar zarándok, az 1409-ben Írországot járt Tari Lőrinc vándorlásáról 1520-ban írt latin vers — noha név szerint nem említette meg Odüsszeuszt — ugyancsak egyértelműen a görög hőshöz hasonlítja a pokoljáró magyar lovagot.17 Nevének köznévvé válását különösen világosan írta le a 16. század közepén Huszti György, aki törökországi fogságáról, majd szabadulásáról és az azt követő szentföldi zarándokúiról részletesen beszámolt Utazásának leírása című munkájában. „Az isteni Homérosz, amikor leírja a legbölcsebb férfiút — azt, aki külső országokban s otthon is okos tanácsaival kormányoz mindent —, a hoditheüsz nevet adja neki. E név pedig utasembert jelent, vagyis olyan személyt, aki 'sok városnak a népét és életmódját láthatta', amint Horatius emlegeti ama homéroszi embert verseiben" — olvashatjuk munkája ajánlásában.18 Huszti azonban tovább megy Odüsszeusz egyszerű, már-már rutinszerű emlegetésénél: kiáll az utazás során tapasztaltak gyakorlati, kormányzati hasznosítása mellett.1 9 Úgy 14 Kardos Tibor számos tanulmányban fejtette ki a Marcellus-Ulysses hasonlatosságot. Először 1. Kardos Tibor: Janus Pannonius bukása. Pécs 1935. 5-6. Gondolatmenetének összefoglaló áttekintését és újragondolását 1. Kovács Sándor Iván: Várad - Velence - Medvevár. In: Uő: Pannóniából Európába. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. Bp. 1975. 22-35. 15 A szöveg latin és német verzióban maradt fenn. A későbbi — rövidebb, német nyelvű változat — hasonmás kiadását 1. Die Pilgerfahrt des Bruders Felix Faber ins Heilige Land Anno MCDLXXXIII. (Nach der ersten deutschen Ausgabe 1556) Berlin 1964. A latin szöveg kéziratát, amelyet az ulmi Stadtarchiv őriz, a múlt század közepén publikálták. Mindmáig ez a legismertebb változat, ez szolgált a huszadik századi angol, francia nyelvű fordítások alapjául is, 1. Fratris Felicis Fabri Evagatorium in Terrae Sanctae, Arabiae et Aegypti peregrinationem I—III. Edidit Cunradus Dietericus Hassler. Stuttgart 1843-1849. A szerzőről, munkájának különböző kiadásairól 1. Voyage en Egypte de Félix Fabri 1483. Traduit du latin, présenté et annoté par le R. P Jacques Masson Paris 1975. I. I-XV 16 Fratris Felicis Fabri Evagatorium i. m. III. 339. skk. 17 Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók. Válogatta, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta V Kovács Sándor. (Magyar Ritkaságok) Bp. 1985. 24-26., 250. 18 Magyar utazási irodalom 15-18. század. (Magyar remekírók) Bp. 1990. 179. (Kenéz Győző fordítása.) — A korban Odüsszeusz más szerzőknél is már az ajánlásban felbukkant, jelezve személye emblematikus jelentőségét, 1. pl. Forgách Mihály. Beszéd az utazásról és dicsőségéről című művében: „Kíváncsi vagy, mivel szerzett dicsőséget s hírnevet magának Odüsszeusz? Elment a világ végére, felkeresett sokféle emberfajtát, sokféle várost, s ezzel szolgált rá, hogy kerek e világon verseljenek róla" — uo. 8. (Kulcsár Péter fordítása.) 19 „végre olyanokat kell az események kormányrúdjához állítani, s a fejedelmeknek békében s háborúban olyanok jó tanácsait kell használniuk, akik a többieknél jobban készültek fel az események változásainak tapasztalata s a gyakorlat által, sőt: utazásokra is vállalkozva, nagyon sokat tanultak és figyeltek meg, amelyek azután számunkra példaként szolgálhatnak. E példához igazítják később tanácsaikat, s ha valami ártalmasat látnának, azt mellőzik, s üdvös dolgokra törekszenek. Ha ugyanis dicséretet érdemelnek azok, akik a szükséges árucikkeket messzi földről elhozzák, mennyivel
