Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 257 Amíg Nagy Sándor élete természetszerűleg elsősorban az uralkodóknak szolgáltatott példát, Odüsszeusz társadalmi hovatartozástól függetlenül válhatott mintaadóvá. A 14-15. század díszes, illuminált kiadásaiban Odüsszeuszt továbbra is páncélos lovagként ábrázolták,1 0 a 14. század elején azonban máimegszületett a nyughatatlan vándor új, napjainkig korszerűnek ható irodalmi ábrázolása, Dante Alighieri Divina Commeditíjának hallhatatlan soraiban. Dante Odüsszeuszát „lelke szenvedélye" vezeti: „látni világot, emberek hibáját, s erényüket, s okulni, hogy miféle". Ithaka királyát semmi sem tudja visszatartani, hogy elhagyva az ismert világ „Herkules emelte oszlopát", az ismeretlen nyugat felé hajózzon. „Ne sajnáljátok megkeresni [...] a Nap útján, a néptelen világot! / Gondoljatok az emberi erőre: / nem születtetek tengni, mint az állat, / hanem tudni és haladni előre!" — lelkesítette Dante verssoraiban hajósait az utolsó utazásra.11 Az Isteni Színjáték révén Odüsszeusz végleg elfoglalta helyét a halhatatlan utazók panteonjában mint a nagy felfedezők megtestesítője és prototípusa. Az „utazó" és Odüsszeusz — hol nyílt, hol utalások mögé bújtatott — azonosításának az ókorban kezdődő, napjainkig fennmaradt hagyományára a középkor, főként a késő középkor, évszázadaiból is számos példára bukkanhatunk, köztük találhatunk magyar — vagy magyar vonatkozásokat hordozó — említéseket is. A magyar irodalomban Homérosz-fordítással elsőként próbálkozó Janus Pannonius versei, levelei egyaránt számos ilyen jellegű utalást tartalmaznak. Barátját, Galeotto Marziót, mikor hosszabb nyugat-európai utazásra indult, éppúgy Odüsszeuszhoz hasonlította,1 2 mint hosszú dicsőítő énekében Jacopo Antonio Marcellót, a velencei politikust-hadvezért.13 Marcellus-panegyricusa egyszerre utal Homéroszra és Dante Odüsszeuszról írt soraira: „Nem jobb embereket, s a szokásaikat kitanulnom / városról városra kutatva a jót a világban?" — kérdezi Dante hőséhez hasonlóan a velencei Marcello. A párhuzamosság azonban nem csupán néhány kiragadott mondatban, de az egész költetárat (Selmecbánya, Nagyszeben) is találunk. A véletlenszerűen fennmaradt kötetek possessorainak társadalmi hovatartozása alapján a két regényt széles körben ismerték, 1. Csapodi Csaba - Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt I-m. Bp. 1988-1993. Sándor-regény: I. 152., 335., 594., 683., 740., 851., 917., 1086. sz-ok, II. 2018a., 2023., 2181., 2413., 2576. sz-ok, III. 708., 1168., 1346., 1374., 1503., 1593., 2804. sz-ok; Trója-regény: I. 56., 141., 393., 1086. sz-ok, II. 2017. sz. III. 743. sz. 10 L. pl. Histoire ancienne jusqu'à César. BnF, Manuscrits, français 301. fol. 147., Raoul Le Fèvre: Recueil des histoires de Troie. BnF, Manuscrits, français 22552. fol. 277v. 11 Pokol, XXVI. 92-120., Babits Mihály fordítása. Az általam használt kiadás: Dante Alighieri: Isteni színjáték. Bp. 1982. 115-119. Az eredeti szövegben: „non vogliate negar l'esperienza / di retro al sol, del mondo sanza gente / considerate la vostra semenza: / fatti non foste a viver come bruti / ma per seguir virtute e canoscenza" — Dante: Tutte le opere. Roma 1993. 181-186. 12 „Hispániába vagy Britanniába teendő utazásodra csak akkor lesz jó szavam, ha arról értesülök, hogy egészségben s meggazdagodva tértél haza. Szküllától, Kharübdisztől, a küklópszoktól vagy laisztrügonoktól nem féltelek, de vigyázz, ott ne marasztaljon Kirké vagy Kalüpszó [...]" - Galeotto Marzióhoz (1462). Magyar humanisták levelei. XV-XVI. század. Közreadja V Kovács Sándor. Bp. 1971. 215. Janus Homérosz-fordítására 1. egy másik, szintén Galeottóhoz írt levelét, uo. 222. 13 Janus Pannonius összes munkái. Közrebocsátja V Kovács Sándor. Bp. 1987. 464-528. — Az összehasonlításból Marcellus kerül ki győztesen, pl.: „Szárazon és vízen érezhette a kedves Ulixes / gondviselésem húsz esztendeig, ennyire mégsem" — mondja a költeményben Pallas Athéné. (189-190. sor) Kerényi Grácia fordítása.
