Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
VALLÁSVÁLTÁS ÉS IDENTITÁS 17 gyengébb szeretetének és legbensőbb odaadásának tárgya",9 5 fiai okozta keserűségében vigasztalója, akinek népszerűsége boldoggá tette amúgy „kemény és szarkasztikus természetű" apját.9 6 A Hét 1893. október 1-jei számának címlapját Wahrmann Renée portréja ékesítette. „0 típusa — írta ekkor Kóbor Tamás —, nemes típusa az úgyszólván külön társadalmi osztályt képező lipótvárosi hölgyeknek."97 A lipótvárosi hölgyek e nemes típusa 1897. december végén a törvénynek megfelelően két tanú kíséretében megjelent Kohn Sámuel pesti főrabbinál, hogy bejelentse kitérését a zsidó vallásból. Első, a szeszgyáros megyeri Krausz Izidorral 1883-ban kötött és nem sokkal kitérése előtt felbontott házasságából 1895-ben született lányát, Amália Lujzát „magával vitte a keresztvíz alá".9 8 A református egyház kebelébe lépett, majd egy hónapra rá Beretvás Endre cs. és kir. kamaráshoz hozzáment Renée kitérésének „szenzációs" híre99 megrendülést keltett; ha valakinek, úgy neki nem lett volna szabad kitérnie. Wahrmann Renée-re, írta A Jövő című zsidó hetilap, „atyjának a zsidóságban elfoglalt állásánál fogva, igényt tartottunk".100 Wahrmann Mór lánya kikeresztelkedésének szimbolikus jellegét csak fokozta, hogy kitérése bejelentésekor két tanúja Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő és báró Bánffy Dezső, Magyarország miniszterelnöke volt. „Wahrmann Mór leányának — kelt ki az Egyenlőség — kötelességei voltak édes atyja emléke iránt, édes atyja felekezete iránt, melynek élete jó részét szentelte. Wahrmann Mór leánya ezeket a szent kötelességeket megszegi; Wahrmann Mór leánya meghazudtolja mindazt, mit édes atyja 15 esztendőn által annyiszor hangoztatott, hirdetett; holott édes atyja őt még ki sem tagadta, - és ebben az árulásban a szép zsidó Nagyságának Magyarország miniszterelnöke áll oldala mellett."101 Az Egyenlőség ugyan kiemelte, Wahrmann Mór gyermekeinek eltévelyedését elsődlegesen a zsidóság ismeretére és szeretetére való nevelés hiánya okozta, vagyis a felelősség részben apjukat terhelte, aki túl későn ébredt rá mulasztására. Ez megmagyarázhatta, de persze nem tehette bocsánatossá Renée kitérését, akinek annál is inkább kötelessége lett volna hű maradni apja emlékéhez és vallásához, hogy miután Wahrmann Mórnak megszakadt fiaival a kapcsolata, „valósággal bálványozott" lánya maradt egyetlen vigasza. „De ím, mint kitaszított fiai, megszégyeníti a sírban imádott, egyetlen leánya is".102 Wahrmann Renée árulásán mit sem változtatott, hogy kitérése után ezer forintot adományozott a Pesti Izraelita Nőegyletnek,103 az Egyenlőség még évek múltán is szállította róla a — zsidó szemszögből — dehonesztáló, így például kislánya ébredező zsidóellenességéről tudósító híreket.10 4 95 Dr. Neumann Armin: Emlékbeszéd Wahrmann Mórról. Magyar Géniusz, 1892. dec. 25. 433. 96 Tenczer Pál: Reminiscentiák. Egyenlőség, 1892. dec. 2. 8. 97 Flaneur [Kóbor Tamás]: Krauszné-Wahrmann Renée. A Hét, 1893. okt. 1. 244. 98 Vadász E.: Adalékok i. m. 8. 99 Wahrmann Renée kitérése. Pesti Hírlap, 1898. jan. 4. 9.; L. még: Válás után. Országos Hírlap, 1898. jan. 3. 8.; Wahrmann René kitérése. Budapesti Hírlap, 1898. jan. 4. 8.; Wahrmann René. Pesti Napló, 1898. jan. 4. 7.; A miniszterelnök Kohn rabbinál. Alkotmány, 1898. jan. 4. 7. 100 Megtörtént. A Jövő, 1898. jan. 28. 4. 101 Egy áttérés alkalmából. Egyenlőség, 1898. jan. 9. 2. 102 Uo. 3. 103 Megtörtént i. m. 4. 104 Szabolcsi M.: A zsidó renegátok és az antiszemitizmus i. m. 6.
