Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában

VALLÁSVÁLTÁS ÉS IDENTITÁS 17 gyengébb szeretetének és legbensőbb odaadásának tárgya",9 5 fiai okozta kese­rűségében vigasztalója, akinek népszerűsége boldoggá tette amúgy „kemény és szarkasztikus természetű" apját.9 6 A Hét 1893. október 1-jei számának címlap­ját Wahrmann Renée portréja ékesítette. „0 típusa — írta ekkor Kóbor Tamás —, nemes típusa az úgyszólván külön társadalmi osztályt képező lipótvárosi hölgyeknek."97 A lipótvárosi hölgyek e nemes típusa 1897. december végén a törvénynek megfelelően két tanú kíséretében megjelent Kohn Sámuel pesti főrabbinál, hogy bejelentse kitérését a zsidó vallásból. Első, a szeszgyáros megyeri Krausz Izidor­ral 1883-ban kötött és nem sokkal kitérése előtt felbontott házasságából 1895-ben született lányát, Amália Lujzát „magával vitte a keresztvíz alá".9 8 A refor­mátus egyház kebelébe lépett, majd egy hónapra rá Beretvás Endre cs. és kir. ka­maráshoz hozzáment Renée kitérésének „szenzációs" híre99 megrendülést kel­tett; ha valakinek, úgy neki nem lett volna szabad kitérnie. Wahrmann Renée-re, írta A Jövő című zsidó hetilap, „atyjának a zsidóságban elfoglalt állásánál fogva, igényt tartottunk".100 Wahrmann Mór lánya kikeresztelkedésének szimbolikus jellegét csak fokozta, hogy kitérése bejelentésekor két tanúja Hegedűs Sándor or­szággyűlési képviselő és báró Bánffy Dezső, Magyarország miniszterelnöke volt. „Wahrmann Mór leányának — kelt ki az Egyenlőség — kötelességei voltak édes atyja emléke iránt, édes atyja felekezete iránt, melynek élete jó részét szentelte. Wahrmann Mór leánya ezeket a szent kötelességeket megszegi; Wahrmann Mór leánya meghazudtolja mindazt, mit édes atyja 15 esztendőn által annyiszor han­goztatott, hirdetett; holott édes atyja őt még ki sem tagadta, - és ebben az árulás­ban a szép zsidó Nagyságának Magyarország miniszterelnöke áll oldala mel­lett."101 Az Egyenlőség ugyan kiemelte, Wahrmann Mór gyermekeinek eltévelye­dését elsődlegesen a zsidóság ismeretére és szeretetére való nevelés hiánya okoz­ta, vagyis a felelősség részben apjukat terhelte, aki túl későn ébredt rá mulasztá­sára. Ez megmagyarázhatta, de persze nem tehette bocsánatossá Renée kitéré­sét, akinek annál is inkább kötelessége lett volna hű maradni apja emlékéhez és vallásához, hogy miután Wahrmann Mórnak megszakadt fiaival a kapcsolata, „valósággal bálványozott" lánya maradt egyetlen vigasza. „De ím, mint kitaszí­tott fiai, megszégyeníti a sírban imádott, egyetlen leánya is".102 Wahrmann Re­née árulásán mit sem változtatott, hogy kitérése után ezer forintot adományo­zott a Pesti Izraelita Nőegyletnek,103 az Egyenlőség még évek múltán is szállítot­ta róla a — zsidó szemszögből — dehonesztáló, így például kislánya ébredező zsi­dóellenességéről tudósító híreket.10 4 95 Dr. Neumann Armin: Emlékbeszéd Wahrmann Mórról. Magyar Géniusz, 1892. dec. 25. 433. 96 Tenczer Pál: Reminiscentiák. Egyenlőség, 1892. dec. 2. 8. 97 Flaneur [Kóbor Tamás]: Krauszné-Wahrmann Renée. A Hét, 1893. okt. 1. 244. 98 Vadász E.: Adalékok i. m. 8. 99 Wahrmann Renée kitérése. Pesti Hírlap, 1898. jan. 4. 9.; L. még: Válás után. Országos Hír­lap, 1898. jan. 3. 8.; Wahrmann René kitérése. Budapesti Hírlap, 1898. jan. 4. 8.; Wahrmann René. Pesti Napló, 1898. jan. 4. 7.; A miniszterelnök Kohn rabbinál. Alkotmány, 1898. jan. 4. 7. 100 Megtörtént. A Jövő, 1898. jan. 28. 4. 101 Egy áttérés alkalmából. Egyenlőség, 1898. jan. 9. 2. 102 Uo. 3. 103 Megtörtént i. m. 4. 104 Szabolcsi M.: A zsidó renegátok és az antiszemitizmus i. m. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom