Századok – 2010
KISEBB CIKKEK - Soós László: A kecskeméti állami „Miklós" szőlőtelep feladatköre alapításának első éveiben
202 KISEBB CIKKEK használatba vételére 1884. június 4-én, ünnepélyes felavatására pedig szeptember 17-én került sor. A nevezetes napra Miklós Gyula társaságában gróf Széchényi Pál földművelés- ipar-és kereskedelemügyi miniszter is Kecskemétre utazott. Miklós Gyulának az új létesítmény létrehozásában szerzett érdemeit a miniszter azzal ismerte el, hogy az állami szőlőtelep hivatalosan a „Miklós" nevet vette fel. Az elkészült egyetlen épület nem szolgálhatott a telepvezető lakhelyéül, hiszen arra a mindennapi gazdasági tevékenység lebonyolításához volt szükség, ennélfogva Koritsánszky János részére Kecskeméten béreltek lakást. Miklós Gyula nem tartotta elfogadhatónak, hogy az igazgató csak napközben tartózkodjon a telepen, ezért egy, az igazgatói és segédtanári lakást magába foglaló ház felépítését szorgalmazta. A fenti célra szolgáló tervrajzot és a költségvetést Kecskemét város mérnöki hivatalával készíttette el, és a tervező Ágoston József ezt 1886. január 16-án a kormánybiztos részére felterjesztette. A 19.584 forint összköltségű beruházás tervezetét 1886 márciusában a minisztérium azzal utasította el, hogy a miniszter „...a Miklós telepen ez évben újabb építkezésbe bocsátkozni nem kíván."2 0 Ezzel a döntéssel az építkezés továbbfolytatása hosszú évekre lekerült a napirendről. Az épületekre fordítandó pénzek nagyságát az is csökkentette, hogy a területrendezés költségei a vártnál lényegesen nagyobb összeget emésztettek fel. A telep vezetői a tényleges feladatokkal akkor szembesültek, amikor 1883 őszén a terület részletes felmérését elvégezték. Az egyik fontos megállapítás szerint mintegy 20 kat. holdra tehető azon földterület nagysága, amely humuszos talajánál fogva a filoxéra elleni védettséget nem biztosítja, ezért más célú hasznosításáról kellett gondoskodni. Ezen terület felhasználását a minisztérium az alábbiak szerint határozta meg:2 1 3^4 kat. holdnyi területen gyümölcsfaiskola létesüljön, amely a Kecskemét környéki gazdák ilyen jellegű igényeit ki tudja elégíteni. (1886 őszén a telepen már 90.000 db alma- és körtefa növekedett.) 4-5 kat. holdon „nemes gyümölcsfákból mintakert" létesüljön, példamutatás céljából. Továbbá kísérletekkel eldöntendő, hogy ezen vidéken mely gyümölcsfajták termesztése lenne célszerű. 1-1,5 kat. holdon a kerítéshez használt tövisakác és eperfa csemeték nevelése. 4-5 kat. holdon a szőlőkarókhoz szükséges akácfák ültetése, valamint további 1 vagy 2 kat. holdon a személyzet művelheti konyhakertjét. A szőlőtelepítésre alkalmas, mintegy 180 kat. hold területről készült talajelőkészítési térkép számos olyan homokbuckát rögzített, amelyeknek a magassága 1 és 7 méter között váltakozott. Világossá vált, hogy az eredeti talajfelszín csak jelentős 20 MOL K 168 1886-5-15554 Miklós Gyula borászati kormánybiztos a kecskeméti „Miklós" telep igazgatói és segédtanári lakás tervrajzát és költségvetését felterjeszti. Budapest, 1886. március 4. 21 MOL K 168 1884-5-13400 Miniszteri utasítás Koritsánszky János, a kecskeméti szőlőtelep vezetője részére. Budapest, 1884. április 25.
