Századok – 2010

KISEBB CIKKEK - Soós László: A kecskeméti állami „Miklós" szőlőtelep feladatköre alapításának első éveiben

KISEBB CIKKEK 203 munkával, planírozást követően válhat alkalmassá szőlőtelepítésre. A lapályos helyeken pedig a felszínre törő talajvíz okozott gondot, ezeket feltöltés után lehetett termelés alá vonni.2

2 A talajmunkák nagyságára jellemző, hogy 1885 február végéig — 250-300 munkást foglalkoztatva — planírozással 45.017 m3

földet mozgattak meg. A munkavégzés során a homokbuckák nagyobbik részét, a mélyedéseket feltöltve elhordták, és így az alig hullámos, enyhén lankás terület már alkalmas volt szőlőparcellák kialakítására.2

3 A homoki szőlőtermesztésnél általánosan elfogadott talaj-előkészítés az ún. rigolírozás — a terület 100-130 cm mélyen történő fordítása — itt sem maradhatott el. Koritsánszky János ezen művelet indokát abban látta, hogy „a tápanyagban szegény, s majdnem csupa quarc szemcséből álló homok rigolozatlanul nem képes a fiatal növényt kellőleg táplálni, miután a gyökérzet teljesen mállatlan rétegekbe kerül; azáltal pedig, hogy a gyephumusz réteget s a felsőbb, jobban elmállott homokrétegeket a rigolozás folytán oda hozzuk ahol a gyökerek terjeszkednek, a fiatal ültetvény az első években megerősödhetik annyira, hogy később trágyázás által folyton jó erőben tartható."24

A telepvezető szerint a rigolirozásra kat. holdanként legalább 10 munka-napszámot kell számolni. így a 10 holdra vetített talaj-előkészítési munkák összértéke 1885-ben elérte a 4640 forintot.2

5 További gondot okozott a nagyobb ültetvényekhez szükséges vízmennyiség biztosítása. Még 1883. március végére elkészült egy ásott kút, amelyet a folyamatosan beomló homok miatt csak nagyon nehezen tudtak elkészíteni. Ez a kút biztosította a mindennapi vízszükségletet, de a nagyobb, 10-20 holdas ültetésekhez már alkalmanként külső forrásra is szükség volt. A homoktalajra való tekintettel az ültetést fúrással és beiszapolással végezték, ami tőkénként két literrel számolva holdanként 130 m3

vizet, illetve 16 forintos költséget igényelt.2

6 Koritsánszky János a kecskeméti önkormányzat képviselőitől 1883. április 6-án vette át a 200 holdas területet. Első intézkedéseként — a telep határvonalát kijelölendő — az egész területet mintegy 7 km hosszúságban árokkal vetette körül. Az árok belső felére hármas kötésben az Osztrák-.Magyar Államvasút Társaságtól vásárolt tövisakácot, illetve 20-20 méterenként nyárfát ültettek. Az egy méter széles élősövény két év alatt a telep körül áthatolhatatlan falat alkotott. A kipusztult sövény pótlására helyben, a telep gondozásában lévő tövisakác csemetéket nevelő parcellát rendeztek be.27 Szintén az első megoldandó feladatok közé tartozott a vesszők ültetéséhez szorosan kapcsolódó szőlőkarók beszerzése. Az 1883. és 1884. évi szük-22

MOL K 168 1885-5-41522 Koritsánszky 24

MOL K 168 1885-5-41522 Koritsánszky János felterjesztése Miklós Gyula borászati kor- János felterjesztése Miklós Gyula borászati kormánybiztos részére. Kecskemét, 1885. november 1. mánybiztos részére. Kecskemét, 1885. nov. 1. 23

Közgazdasági Értesítő, Budapest, 1885. 25

Uo. október 15. 42. szám, 1886. augusztus 19. 33. szám, 26

Uo. Koritsánszky János, a Kecskeméti M. Kir. Állami 27

MOL K 169 1884-5-13400 Miklós Gyula Szőlőtelep vezetőjének jelentése a telep 1883- jelentése a kecskeméti szőlőtelepről. Budapest, 1884. valamint az 1885. évben kifejtett működé- 1884. március 30. séről.