Századok – 2010
KISEBB CIKKEK - Soós László: A kecskeméti állami „Miklós" szőlőtelep feladatköre alapításának első éveiben
KISEBB CIKKEK 201 Az új állami szőlőtelep vezetésével a borászati kormánybiztos Koritsánszky János borászati vándortanítót bízta meg, aki mellé segédnek először Makay Sándort, majd ifj. Gábor József vándortanítót rendelték. A szőlőtelep tevékenységének ellenőrzésére héttagú felügyelő bizottságot neveztek ki. A bizottság elnöki tisztének ellátására a miniszter Kecskemét város polgármesterét, Lestár Pétert kérte fel. A testület tagjai lettek: Muraközi János, Csilléry Benő, Szeless Kálmán, Parragh Gedeon, Csókás József és Máthé Sándor városi tisztségviselők, ill. gazdálkodók.13 A telep vezetése — Miklós Gyula borászati kormánybiztos irányításával — arra törekedett, hogy a terület „munkába állítása" minél rövidebb időn belül megtörténjék. A rövid határidő betarthatósága miatt a felépítményekre vonatkozó tervek elkészítését a helybéli viszonyokat jól ismerő Beretvás Sándor városi főmérnökre bízták, aki az e tárgyban tett előterjesztését már 1883. július 17-én átadta a felügyelő bizottság részére.1 4 Kecskemét város főmérnökének tervei szerint az egyik lakóházban — egy hivatalos helyiséggel kiegészítve — kapna elhelyezést a telepvezető, és külön épületben a vincellér, valamint a kocsis lakása. Ezen kívül még egy istálló és árnyékszék megépítésére vonatkozott a terv, amelynek költségelőirányzata 6772 forintot tett ki.1 5 A minisztérium — az 1883. évi kiadásokra tekintettel — első menetben csak a telepvezetői főépület, valamint egy szín és illemhely felépítését engedélyezte.16 A módosított tervben szereplő épületek kivitelezésére meghirdetett pályázat elbírálására külön bizottságot alakítottak. A beérkezett ajánlatokat Koritsánszky János vezetésével id. Szeless Kálmán és Beretvás Sándor főmérnökök 1883. december 14-én bírálták el. A pályázat nyertese Virág Juhász József és Sima Ignác kecskeméti társvállalkozók lettek, akik a meghirdetett árból 21,5% kedvezményt biztosítottak.17 A pályázat őszi kiírása némi pénzügyi hátránnyal járt, mert a téli idő beálltával az építkezéshez szükséges vályogtéglákat már nem lehetett elkészíteni, ezért az 1884. évi márciusi kezdés érdekében a felügyelő bizottság tagjai a 443 forint többletköltséget eredményező tégla beszerzése mellett döntöttek. Ezzel az építkezés tervezett költsége 3866 forintra emelkedett.1 8 Az 1884. március 25-én Kecskemétre látogató Miklós Gyula elégedetten állapította meg: „az építkezéshez szükséges összes anyag — jó minőségben — már a telepen van. Az alapkőletétel időpontja 1884. március 26. Az épületek május 1-jére lakható állapotban fognak átadatni."1 9 Az eredeti tervekhez és szükséglethez képest is lényegesen kisebb építkezés május végére fejeződött be és 13 MOL K 168 1883-5-3441 Minisztériumi levéltervezet Kecskemét város közönségének. Budapest, 1883. április 30. 14 MOL K 168 1884-5-5981 Lestár Péter polgármester — mint a bizottság elnöke -— felterjesztése a FIK részére a szőlőtelepen emelendő épületek tárgyában. Kecskemét, 1883. július 27. 16 Uo. 16 Uo. Aktajegyzet. 17 MOL K 168 1884-5-5981 Koritsánszky János jelentése a FIK részére. Kecskemét, 1883. december 21. 18 MOL K 168 1884-5-5981 Az állami szőlőtelep felügyelő bizottságának jelentése az 1883. október 4-én tartott üléséről. 19 MOL K 168 1884-5-13400 Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése a kecskeméti állami szőlőtelepen tett látogatásáról. Budapest, 1884. március 30.
