Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Somorjai Ádám - Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti amerikai nagykövetség Mindszenty bíboros tevékenységére vonatkozó, 1971-ben keletkezett iratai

178 SOMORJAI ÁDÁM - ZINNER TIBOR nagy intelligenciájú ember. Azt azonban elmondhatja, természetesen bizalmasan, hogy mit mondott ő a pápának. Közölte vele, hogy a magyar kormány kész valódi megoldást keresni Mindszenty bíboros ügyére. Kormánya elismeri, hogy az ügy problémát jelent mind Magyarország, mind a Vatikán, valamint az amerikai nagykövetség számára, ameddig a bíboros ott tartózkodik. Elmondta a pápának, hogy a magyarok két feltételhez ragaszkodni fognak a megoldás során. Először is: a bíborost ne használják fel arra, hogy zavart keltsenek az egyház és az állam viszonyában Magyarországon. Másodszor pedig: személyét ne használják fel hidegháborús célokra Magyarország ellen. Péter ekkor megkérdezte tőlem, hogy tudok-e Möns. Cheli nemrégi magyarországi látogatásáról. (A „nemrégi" alatt láthatóan az utóbbi két hétre gondolt, mindenesetre az ő római látogatása utáni időre.) Nemmel válaszoltam. Ekkor azt mondta, hogy Cheli azért jött ide, hogy beszéljen magyarországi tisztségviselőkkel. Új javaslatokat nem hozott magával, de két-három héten belül szándékszik benyújtani egy megoldási javaslatot a magyar kormánynak a Mindszenty-ügyre vonatkozóan. Megmondtam a külügyminiszternek, hogy méltányolom az őszinteségét, ahogy az ügyről velem beszélt, valamint hogy elismert valamit, amit eddig még nem hallottam magyar tisztségviselőktől: azt, hogy a bíboros ugyanúgy problémát jelent a magyar kormánynak és a Vatikánnak, mint nekünk. Korábban az volt a magyar álláspont, hogy személye csak az amerikai nagykövetségnek okoz gondot. Örömömet fejeztem ki, hogy láthatóan valamiféle megegyezésre jutunk, legalábbis ami a probléma dimenzióit és az érintettek körét illeti. Szeretném viszonozni az őszinteségét, mondtam, s kifejtettem, hogy őszintén szólva kevés reményt látok a megoldásra tekintve a bíboros erős érzelmeit a magyarként és prímásként betöltött szerepével kapcsolatban, valamint a történelmi megítélése miatti aggodalmát. Megemlítettem az emlékiratait, és kijelentettem, bízom abban, hogy a magyar kormány felkészült az emlékiratok megjelenésére valamikor a jövőben. A külügyminiszter azt válaszolta, hogy bár nem árulhatja el, mit mondott a pápa, annyit elmondhat, hogy kívánja a probléma megoldását. Felkért, hogy kezeljem a legnagyobb mértékig bizalmasan a közlést, hogy a pápa is arra a következtetésre jutott, miszerint Mindszenty bíborosnak neip kellene hátralévő napjait Magyarországon töltenie. Péter hozzátette, azt vette ki a pápa szavaiból, hogy Mindszenty bíboros ellenállása az amerikai nagykövetség és Magyarország elhagyásával szemben mintha enyhült volna. Erre azt válaszoltam, hogy ezt semmiképp sem tudom megerősíteni. Persze lehet, hogy nem rendelkezem azokkal az információkkal, amelyekkel a Szentszék, de nekem az a benyomásom, hogy ez a megállapítás nem pontos. Azt is elmondtam, hogy ami minket illet, a bíboros maradhat a nagykövetségen. Aggódom azonban a nehézségek miatt, melyek akkor következnek be, ha elhúzódó betegsége adódik, és olyan orvosi segítségre lenne szüksége, amit mi nem tudunk megadni neki. Péter elismerte, hogy ez a veszély fennáll. Azzal zárta a beszélgetést, hogy elismételte, kormánya kész használható megoldást keresni, de csak a korábban említett két feltétellel. Bízik benne, hogy a Vatikán biztosítani tudja ezeknek a feltételeknek a teljesülését.