Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Somorjai Ádám - Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti amerikai nagykövetség Mindszenty bíboros tevékenységére vonatkozó, 1971-ben keletkezett iratai
168 SOMORJAI ÁDÁM - ZINNER TIBOR tani a pápának szóló, beleegyező levél megírását, hogy a Fehér Házból még nem jött meg a válasz. így a külügyi apparátus érdekelt volt abban, hogy eltérjen az addigi gyakorlattól és ne szóbeli üzenet érkezzen Washingtonból. Az elnök válasza így valóban meglepő gyorsasággal jött meg Budapestre, kb. két héten belül.10 6 A szóbeli válasz kézbesítésének gyakorlatára már 1963-ból van adat: Owen Jones ideiglenes ügyvivő márciusi följegyzése szerint „Mindszentynek, bár írásos választ kért, — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — csak szóban adták át a State Department táviratát".107 Az a 15 év során, amelyet a bíboros a Szabadság téri épületben töltött, az amerikai elnökökhöz intézett 69 levelére csak két ízben érkezett írásbeli válasz, elnöki aláírással: az elsőt John Fitzgerald Kennedy elnök küldte hivatalbalépésekor, a második pedig éppen ez a legutolsó levél.108 Az itt közölt dokumentumokból következő összes új kutatási felismerés, eredmény felsorolása meghaladná az iratokat kisérő eligazítás terjedelmét és célkitűzését. Célunk elsősorban az volt, hogy e forrásanyag kivételes jelentőségére fölhívjuk a figyelmet. III. Értékelés: az emlékiratok és írója az új felismerések fényében Emlékirataiban Mindszenty — és az ő nyomán több történész — úgy érvel, hogy a bíboros az ún. Ostpolitik áldozata lett, amelyet általában VI. Pál pápa személyéhez kötnek. A német eredetű kifejezést („keleti politika") a Vatikánnak a szovjet hatalmi övezetbe tartozó országokkal az 1960-70-es években kialakított, új típusú kapcsolataira alkalmazzák. A Szovjetunió bukása óta célja, tartalma, eszközei, eredményessége, kudarcai élénk szakmai vita tárgyát képezik. A vitázok egy része kímélni igyekszik VI. Pál személyét, így különbséget tesz a pápa és környezete között. A környezet jelen esetben a Vatikáni Államtitkárság, nevezetesen az Ostpolitik fő kitalálójának, megvalósítójának — és morális felelősének — is tartott Agostino Casaroli, aki az általunk vizsgált periódusban érseki címmel rendelkezett és az államokkal való kapcsolatokért volt felelős.109 Mindszenty és a vele egyetértők úgy érvelnek, hogy a vatikáni tárgyalófelek a magyar kommunista kormánnyal előnytelen szerződést kötöttek, és úgy hozták ki a bíborost a budapesti amerikai nagykövetségről, hogy a magatartására vonatkozó feltételeket előtte elhallgatták. Csak külföldön tudta meg, hogy mozgástere behatárolt. Ebben a helyzetben azután ő, noha különvéleményét 106 1971 július 28-án kapta meg az eredeti levélpéldányt, ami a diplomáciai csomaggal érkezett. Két héttel korábban, a második Zágon-látogatás napjának reggelén, július 14-én kapta meg távirat formájában, Id. „His Eminence Files" i. m. 164 skk., fakszimiléjét ld. i. h. 206. 107 Owen Jones ügyvivő 1963. március 19-i táviratát idézi: Fejérdy András: König bíboros i. m. 94. 133. j. 108 Somorjai Á.-Zinner T.: Majd' halálra ítélve, i. m. 153. 109 Agostino Casaroli, karthágói c. érsek 1967. július 4-től töltötte be a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának titkári posztját. (A Kongregáció neve 1968-ban megváltozott: Az Egyház Nyilvános Ügyeinek Tanácsa.) 1979. április 28-án lett Pro-Segretario di Stato (Államtitkár), ugyanaz év július l-jén pedig Bíboros Államtitkár. - Az Egyház Nyilvános Ügyeinek Tanácsa 1988-tól a Vatikáni Államtitkárság Második Szekciója, feladata az államokkal való kapcsolattartás, ld. Niccolb Del Re: La Curia Romana. Lineamenti storico-giuridici. Città del Vaticano, 1998. 4. ed. 83-91.
