Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Somorjai Ádám - Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti amerikai nagykövetség Mindszenty bíboros tevékenységére vonatkozó, 1971-ben keletkezett iratai
144 SOMORJAI ÁDÁM - ZINNER TIBOR követség kapuja. Ezután a Vatikánban tartózkodott egy rövid hónapon át, október 23. estéjétől kezdve pedig a bécsi Pázmáneum lett az otthona. Elemzésünket a következő lépésekben végezzük: 1) az esztendő eseményeinek Mindszenty-féle bemutatása a legtöbbet idézett forrás, saját emlékiratai alapján,3 2) a periódusról szóló források kiadási időrendjének vizsgálata, 3) az események rekonstrukciója. Ezt követően hívjuk fel a figyelmet a budapesti amerikai nagykövetség anyagában található újdonságokra, ezek segítségével az események új értékelésére teszünk kísérletet, majd közzétesszük a válogatott dokumentumokat. Elöljáróban mindenképpen említenünk kell egy, a témával kapcsolatos alapvető historiográfiai körülményt. A bíboros emlékiratait méltán tarthatjuk számon a 20. századi magyar történelem legjelentősebb memoárjai között. Hatása széleskörű, részben belső értékei miatt, részben azért, mert évtizedekig az egyetlen hiteles forrásnak tekintették e rendkívüli életút megismeréséhez. Ezért különösen fontos felhívnunk a figyelmet arra a jól ismert tényre, hogy mint minden önéletírás — és e szabály alól nincs kivétel —, ez a dokumentum is tele van a szerzőjére jellemző szubjektív elemekkel, elkerülhetetlen egyoldalúságokkal, netán akaratlan tévedésekkel, kisebb-nagyobb hibákkal. A történész feladata, hogy felkutasson más forrásokat, tanulmányozza azokat, majd összevesse az emlékiratokkal, és ha ellentmondást talál, akkor keresse meg a magyarázatot. Ennek révén lehet csak a memoáríró álláspontját hitelesen rekonstruálni, és valóban megérteni tetteinek összes mozgatórugóját. Azért is nagyon fontos legelőször azt áttekintenünk, hogyan néznek ki az 1971. év eseményei az emlékiratokban, mert csak ehhez képest érthetjük meg az új forrásanyagban rejlő információk jelentőségét. I. 1) Az esztendő legfontosabb eseményei a bíboros emlékiratai és értelmezése szerint Franz König bíboros, bécsi érsek június 23-án rövid látogatást tett Mindszenty bíborosnál, majd ezt követte június 25-26-27-én Möns.4 Giovanni Cheli és Möns. Zágon József pápai személyi megbízottak látogatása és a magyar prímás kiutazási feltételeinek rögzítése. A kiutazás közvetlen előzménye annak felismerése kellett legyen, hogy megérett a helyzet erre a lépésre. így a pápai 1956-1971. Vaduz, 1979. 139. - Adriányi Gábor a Vatikánban töltött rövid egy hónap helyzetét nevezi „aranykalitkának", ld. Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország 1939-1978. A Mindszenty-ügy. Bp. 2004. 119-120. - Maga a bíboros - Carlo Bayer szerint - a Vatikánt nevezte (arany)ketrecnek, idézi: Valentiny Géza: Mindszenty bíboros a Pázmáneumban. (In:) A bécsi Pázmáneum, szerk. Zombori István (METEM könyvek 37.) Bp. 2002. 349-352. - Carlo Bayer szavait Valentiny németül idézi és itt a „Käfig" szót használja, ami egyaránt jelenthet ketrecet és kalitkát. 3 Mindszenty József: Emlékirataim. Toronto 1974. - Ennek az elmúlt években öt reprint kiadása jelent meg Budapesten, ebből négy a Szent István Társulat gondozásában. Mivel azonban a 2002-ben megjelent legutóbbi kiadás oldalszámozása - nem tartalmi okokból - eltér az összes korábbiétól, így tanulmányunkban a 4. kiadást (Bp. 1989.) használtuk, arra hivatkozunk. 4 A Monsignor(e) az egyházi használatban az érsek, a püspök, a pápai prelátus, illetve a pápai káplán kinevezéssel rendelkező személyek megszólítására használt cím, jelentése: 'Uram'. A mai modern nyelvekben használata és rövidítése egyaránt eltérő. A Vatikánban az olasz nyelv hatására a „Möns." rövidítés az elterjedt. Mindszenty az emlékiratokban Mgr. rövidítést használ, Csonka Emil Msgr.-t, egyes modern nyelvekben ugyanis a Msgr. a használatos.
