Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban
1422 WEISZ BOGLÁRKA idézésére, amit a csázmai káptalan emberének kellett volna foganatosítania, ő azonban az utolsó proclamatiot nem a nagy távolságban fekvő Bessenyőszentbenedeken, hanem a közelebb eső vásáron, Izdencen hajtotta végre. Ciliéi Hermann zagoriai ispán és szlavón bán, bár az efféle kikiáltás a királyság törvénye szerint nem ismert, ebben az esetben ezt igazságosnak találta, ennek ellenére az alperes kérésére a pert felterjesztette a királyi kúriába.24 " Előfordult azonban, hogy csak két vásáron (in duobus foris conprovincialibus) került sor kihirdetésre. 1322-ben Belenych fiai, Pál és Benedek megidézését csak két vásáron Szatmárban és Németiben tették meg.24 1 1366-ban a garamszentbenedeki konvent két Bars megyei vásáron: Sarlón és Barsban hirdette ki, hogy a kereskedők az igaz és szokott úton Bát város vámhelyéhez menjenek, és ott a vámot fizessék meg.242 1404-ben Pelsőci Bebek Ferenc volt macsói bán jelentette Zsigmond királynak, hogy bár parancsa nem tartalmazta, nagyobb biztonság kedvéért két vásáron, Miskolcon és Műhibán idéztette meg mindazokat, akiknek esetleg Zsolcai Antal fia Damasa kárt vagy jogtalanságot okozott.24 3 Találunk olyan eseteket is, amikor nem három, hanem több megyei vásáron hajtottak végre kihirdetést. 1330-ban a krassói ispán és a négy szolgabíró által elítélt Teuruthmoroth Péter, Albert fia Péter fiai és Borzoa Péter nem fizették meg a bírságot, illetve elhagyták birtokaikat, ahol megidézték őket, ezért I. Károly elrendelte, hogy a jogrend védelme, valamint a megyésispánok tekintélyének megőrzése érdekében őket a megye vásárain (per fora prouincialia) idézzék meg az eredeti kereset és a bírságokat illető kötelezettségeik miatt. A kikiáltáshoz kirendelt királyi ember mellé az aradi káptalannak kellett tanút biztosítania, valamint az eljárásban az egyik szolgabírónak is részt kellett vennie. A kikiáltás során a megyésispán elé kellett őket idézni, hogy tartozásaikat leróják.244 A kikiáltásokra az aradi káptalan oklevele szerint Mezősomlyóban, Boldogasszonyfalván, Erdsomlyóban, Tövisseden és Szerdahelyen került sor.2 4 ' 1478-ban a fehérvári keresztes konvent a Zala megyei Hahót szombati, Szentbalázs vasárnapi, Szerdahely szerdai és Csáb szintén szerdai vásárán hajtott végre proclamatiot, hogy Csabi Miklós fiait, Györgyöt és Mihályt okleveleik bemutatására és a kirótt bírság megfizetése céljából a nádor elé idézzék.24 6 A vásári kikiáltást alkalmazták olyan esetekben is például, amikor az uralkodó vásárengedélyt biztosított, vámtételeket állapított meg: ilyenkor azonban nem határozták meg a vásárok helyét és időpontját, ahol ezeket a mindenki számára fontos információkat közhírré tették, csak általánosságban fogalmaztak az oklevelek. Ebből is látszik, hogy a vásár több volt az árucsere színterénél, hiszen az információáramlás egyik eszközének is tekintették. A vásár tere, azaz a piactér más funkciókat is betölthetett: például a büntetéseknek, kivégzéseknek 240 DL 34 863. 241 CD VIII/2. 394. 242 PRT VIII. 351-352. 243 ZsO II/l. 3276. sz. 244 DL 91 246 (Anjou-okit. XIV 305. sz.). 245 DL 91 246 (Anjou-okit. XIV 390. sz.). 246 DL 102 598.
