Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A Nemzeti Újság illusztrációi a spanyol polgárháborúról 1936-1939

132 SEMSEY VIKTÓRIA hogy „a harcolni Istenért, a hazáért és a királyért" jelszóval mozgósította az em­bereket a nemzeti zónában, részben, mert széles körben politizált különböző la­pokban.1 2 1937. június 8-án Gomá bíboros levelet írt a pápának és abban kérte, hogy a katolikus egyház feje támogassa Franco kérését, és továbbítsa a spanyol püspöki kar levelét az európai országokhoz, hozzásegítve őt és a nemzeti oldalt a hamis és megtévesztő információk elkerüléséhez. Franco nagy figyelmet for­dított arra az óriási erőre, amit a katolikus egyház képviselt országon belül és kívül. A tábornok megpróbált utat találni Európa és a világ hagyományosan ka­tolikus országaihoz, hogy megnyerje szimpátiájukat a nemzeti oldal számára. Valószínűleg ezért is került kapcsolatba 1937-38-ban a magyar Mihalovics Zsigmond kanonokkal, aki az 1938. májusában Magyarországon megrendezés­re kerülő nemzetközi Eucharisztikus kongresszus szervezője volt. Elképzelhe­tő, hogy személyes ismeretségük, de mindenképpen kölcsönös szimpátiájuk je­leként Franco 1938. februárjában Burgosból elküldte arcképét az Euchariszti­kus Kongresszusnak és Mihalovics Zsigmondnak dedikálta. A fotó a Nemzeti Magazinban, az újság mellékletében jelent meg 1938. májusában. A katolikus Nemzeti Újság 1919-ben, a proletárdiktatúra bukását követően indult, utódjaként a konzervatív katolikus szemléletű Alkotmánynak, amely­hez szellemi folytonosság kötötte. Az Alkotmány félhivatalos közlönye volt a korabeli keresztény-szocialista pártnak. A Nemzeti Újság katolikus iránya erő­teljesen kidomborodott, jobboldali nacionalista szellemben publikált elemzése­ket, a katolikus egyházi élet eseményeiről rendszeresen hírt adott, de természe­tesen bel- és külpolitikai, gazdasági és kulturális rovata, divat, apróhirdetés, sőt humor rovat (az ún. „Mosoly országa") tette népszerűvé. Mozgékony a hír­szerzést illetően, a tartalom beosztásában és a terjesztésben. Mindez segítette, hogy hosszú ideig versenyképes maradjon.1 3 Saját külföldi tudósítókat foglal­koztatott, de adott esetben szakértőket is felkért. Ez történt a spanyol polgár­háborúval kapcsolatban is néhány esetben. Vasárnapi melléklete a csak képe­ket közlő Nemzeti Magazin volt. A hétvégi mellékletekben és a napilap áttekintett számaiban körülbelül 65-70 fotóillusztrációt találtunk. A bizonytalan szám abból adódik, hogy a mel­lékletben 1936-ban néhányszor két oldalas teljes fotómontázst közöltek a pol­gárháborúról. Az újság első oldalára kerültek a fontos személyiségek arcképei pl. Franco, Azana, Negrín, Martinez Barrio, Largo Caballero, az utolsó oldala­kon pedig a gyilkosságokról, a lerombolt templomokról, a harctérről a városok­ról készült képek kaptak helyet. Számukat tekintve egyértelműen az 1936-os évben megjelent fotók dominálnak. A polgárháború első hónapjainak rettenetes eseményeit az egyház- és vallásellenes akciókat a kommunizmus elrettentő példái­ként tűntette föl a magyar napilap. Érdemes kiemelni néhányat a képaláírások kö­zül: „kommunista csőcselék", „a kommunista rémuralom", „marxista csőcselék", „vörös gyilkos" stb. A közölt illusztrációk számát tekintve első helyen áll az 1936-os év, majd ezt követi 1939, 1937 és 1938. A fotók mennyisége 1936-ban volt a legtöbb, mivel 12 Palacio AtarcL: Cinco históriás de la República y de la Guerra, Madrid, 1973. 13 A magyar sajtó évkönyve 1938, Hungária Lloyd Lapkiadó, Budapest, 1938. 31-32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom