Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1216 SERFŐZŐ SZABOLCS az Udvari Kamara a korábban kiutalt 500 forinton felül újabb 150 forinttal járult hozzá a máriavölgyi pálosok építkezési költségeihez.17 7 Az 1662. évi országgyűlés idején Lipót király újra Máriavölgyben járt, a három évvel korábbihoz hasonló népes kísérettel.17 8 A látogatás pontos dátuma nem ismert, az udvari Zeremonialprotokoll szerint az uralkodó 1662. május 23-án vonult be Pozsonyba és kisebb megszakításokkal szeptember 20-ig maradt a városban.17 9 Kíséretében ez alkalommal ott találjuk egykori nevelőjét és főudvarmesterét, a Titkos Tanács elnökét, Johann Ferdinand von Portia herceget, Johann Weikhard von Auersperg herceget, valamint az Udvari Kamara elnökét, Siegmund Ludwig von Dietrichsteint és Johann Maximilian Lamberg főkamarást is. A pálos krónikás szerint a császár és kísérete — köztük Wesselényi Ferenc nádor és a kilenc évvel később lefejezett Nádasdy Ferenc országbíró is — a refektóriumban ebédelt Borkovich Márton pálos generális és más rendi elöljárók társaságában. Itt jegyezzük meg, hogy Nádasdy kivégzése után Lipót több mecénási gesztust is tett a korábban az országbíró által patronált lorettomi kegyhelyen. 1677. július 7-én a császár feleségével és számos főúrral zarándokolt el ide,180 1684-ben pedig a törökök által az előző esztendőben feldúlt templom újjáépítésére 300 forintot adományozott.18 1 Egy 18. század eleji rézmetszet tanúsága szerint a császári „kegyuraságot" a templom homlokzatán ábrázolt kétfejű császári sas is hirdette.18 2 I. Lipót harmadik alkalommal 1688. január 24-én Eleonóra császárnéval és két gyermekükkel, az előző év december 9-én magyar királlyá koronázott 9 éves I. Józseffel és Mária Erzsébet hercegnővel együtt kereste fel a kegyhelyet.18 3 A látogatásra tehát az 1659. évihez hasonlóan nem sokkal a pozsonyi országgyűlés vége (1688. jan. 25.), azaz a törvényeknek az uralkodó általi szentesítése előtt került sor. A források szerint a császár kíséretében ez alkalommal csak az udvar német tisztviselői (cum aula dumtaxat Germanica) voltak jelen, a magyar főurak nem, jóllehet a diéta csak másnap ért véget. Távolmaradásuk oka talán az lehetett, hogy 1687 novemberében Buda visszaszerzéséért cserébe Lipót elfogadtatta az országgyűléssel a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról való lemondást, ami egyértelmű jele volt annak, hogy az uralkodó rendek részleges félreállításával kíván Magyarországon kormányozni.184 Itt jegyezzük meg, hogy Klobusiczky Ferenc Zemplén vármegyei alispán ezen a napon adta át Lipótnak Thököly Imre fejedelmi jelvényeit, miu-177 ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 207. Konv. 1660. März. fol. 207-214. Köszönöm az adatot Fazekas Istvánnak. 178 Liber historicus i. m. fol. 8. (vö. DAP I. 282.); Eggerer, A.: Fragmen panis corvi i. m. 158. 179 ÖStA HHStA ZP Bd. 2. fol. 992., fol. 999. 180 Johann Adam Schenckel: Vollständiges Lebens-Diarium... Wien 1702. I. 130. 181 ELTE EK Kézirattár, Collectio Hevenessiana Tom. 29. fol. 439. 182 Adolf Mohi: Der Gnadenort Loreto in Ungarn. Eisenstadt 1894. 74., 76., 203. 183 ELTE EK Kézirattár Ab 154. Tom. III. fol. 163-165. (vö. DAP I. 318.); Liber historicus i. m. fol. 11-13. (vö. DAP I. 283.); Nicolaus Benger: Annalium... ordinis... S. Pauli primi eremitae... 1663-1727. Posonii 1743. 249-250. 184 Az Osztrák Ház fiúági öröklésének elfogadásával az országgyűlés a továbbiakban már nem választotta meg az amúgy is a primogenitúra elve szerint sorra kerülő utódot, a koronázási ceremónia azonban ezután is a rendek közreműködéssel zajlott le.
