Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1215 lom felújítására, vagy pedig az, hogy Esterházy Pál nádor 1694-ben arany koronát adományozott a kegyszobor számára.17 1 IV Ferdinánd korai halálát követően, 1655. június 27-én III. Ferdinánd másodszülött fiát, az ekkor 15 éves I. Lipótot koronázták magyar királlyá. A források ennek kapcsán nem szólnak az uralkodó máriavölgyi látogatásáról, de talán a koronázással függ össze, hogy 1655 augusztusában az Udvari Kamara pénztárából 500 forintot juttattak a máriavölgyi pálosoknak építési költségekre.172 Lipót csak négy évvel később, a császárrá koronázását követő esztendőben, 1659. november 29-én, a pozsonyi országgyűlés végén látogatta meg a pálosok máriavölgyi templomát.17 3 Kíséretben ott találjuk a magyar országos és királyi udvari főméltóságviselőket: Wesselényi Ferenc nádort, Nádasdy Ferenc országbírót, Erdődy György kamarás- és Illésházy György étekfogómestert, valamint Forgách Ádám pohárnokmester képviseletében feleségét, Anna Katharina von Rechberget. Jelen voltak továbbá a magyar világi és egyházi elit legrangosabb képviselői, így például az ifjú Esterházy Pál, valamint a Homonnai Drugeth, a Forgách és a Csáky család tagjai. A klérust Lippay György esztergomi érsek, Pálfalvay János gyulafehérvári püspök, Gorup Ferenc zirci apát és Pálffy Tamás pozsonyi prépost képviselte. A birodalmi arisztokrácia képviselőiként jelen volt IV Ferdinánd egykori nevelője és a császár titkos tanácsosa, Johann Weikhard von Auersperg herceg és az Udvari Haditanács elnöke, Wenzel Eusebius von Lobkowitz herceg. A látogatás részletei közelebbről jelenleg nem ismertek, forrásunk mindössze annyit árul el, hogy a császárt és kíséretét Borkovich Márton pálos generális fogadta és köszöntötte egy beszéddel. Az uralkodó máriavölgyi látogatását mindenesetre a magyar nemesség felé tett és egyben saját legitimációját is szolgáló gesztusként értékelhetjük. (A velencei követ jelentéséből tudjuk, hogy Lipót a magyar főurak ellenségeskedése és széthúzása miatt tartott a pozsonyi országgyűléstől.174 ) A császár kíséretének impozáns névsorából az is kiolvasható, hogy az esemény nemcsak az uralkodó, hanem a magyar rendi társadalom képviselői, köztük az 1526 után valójában virtuálissá vált17 5 magyar királyi udvar tisztségviselői számára is a politikai-hatalmi reprezentáció kivételes lehetőségét kínálta, hasonlóan az udvari ceremóniákhoz, a frankfurti császárkoronázási ünnepségekhez vagy a pozsonyi királykoronázásokhoz és koronázási lakomákhoz.176 Talán Lipót máriavölgyi látogatásával függ össze, hogy a következő év tavaszán 171 DAP I. 283. 172 ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr 197. Konv. 1655. Aug. fol. 1-2. Köszönöm az adatot Fazekas Istvánnak. 173 A császár augusztus 14-én vonult be Pozsonyba és december 5-én tért vissza Bécsbe. ÖStA HHStA ZP Bd. 1. fol. 860. A máriavölgyi látogatásról 1. Grieskircher, F.-. Magnae Ungariae Dominae i. m. 63-64.; Liber historicus ecclesiae Mariae Thallensis... ex duobus hujus conventus memorabilium libris... excerpuntur... per p[er] f[ratremj Franciscum Orosz suppriorem a[nn]o. 1733. ELTE EK Kézirattár Ab 179. fol. 6. (vö. DAP I. 282.) 174 Venetianische Depeschen i. m. 256. 175 Vö. Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. (História könyvtár: Monográfiák 27.) Bp. 2010. 102-110. és 333-338. 176 L. pl. Horn Ildikó: Esterházy Pál: Itinerarium in Germaniam 1653. Sic itur ad astra 2-3. (1989: 4-5. sz.) 21-48.; Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15-17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok 138. (2004: 5. sz.) 1005-1101.
