Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1211 nánd Szent Vencel iránti tiszteletének egy különleges tárgyi emléke is fennmaradt a Stará Boleslav-i Szűz Mária-templom kincstárában, ahol egy Szent Vencelt ábrázoló metszetet őriznek, amely a szent vera effigieséként tisztelt és egykor a zderazi ágostonos kolostorban őrzött képmása nyomán készült. A metszet hátoldalán III. Ferdinánd autográf kézírása olvasható: Swatij Wáczlawe Kral czeskij prosz sa mié! — 1655, azaz: Szent Vencel, a csehek királya, imádkozz érettem! — 1655.152 IV Ferdinánd korai halála után, 1656 szeptemberében I. Lipótot koronázták cseh királlyá, mostohaanyját, Gonzaga Eleonórát pedig cseh királynévá. Balbín krónikája szerint rögtön Prágába érkezésük napján, augusztus 28-án III. Ferdinánd — fia (Lipót), a császárné, Lipót Vilmos főherceg és számos cseh főnemes kíséretében — elzarándokolt Stará Boleslavba, hogy „a Mennyek Királynéja előtt hódoljon". Ez alkalomból egy II. Rudolf prágai kincstárából származó ezüst keresztet adományoztak a templomnak. A koronázás után a császárné ismét felkereste a kegyhelyet, és a templomnak ajándékozta koronázási ruháját, hogy pluviálét készítsenek belőle. Néhány nappal később a császár és Lipót is visszatért a kegyhelyre, hogy Szent Vencel és Mária oltalmába ajánlják magukat.163 Ezzel a látogatással Lipót egyfajta dinasztikus hagyományt teremtett, ugyanis fia, Károly is felkereste a kegyhelyet cseh királlyá koronázása után, 1723. november 7-én, majd ugyanígy Mária Terézia is, aki két héttel koronázása előtt, 1743. április 28-án férje és Johann Josef Khevenhüller herceg kíséretében járt Stará Boleslavban.154 Úgy tűnik, ezek a látogatások is ünnepélyes, de némileg szerényebb keretek között zajlottak, és Stará Boleslavból kevesebb adatunk van a Habsburgok értékes adományaira vonatkozóan is. VI. Károly látogatása alkalmával a prágai érsek, Ferdinand von Kuenburg, Mária Terézia látogatásakor pedig a königgrätzi püspök, Wratislaw von Mitrowitz celebrált misét. Az ellenreformáció során a Csehország palládiumává (Palladium Bohemiae) vált kegykép Habsburg-kultusza — amely lényegében Szent Vencel középkori kultuszának „kisajátításán" alapult — tehát fontos eleme volt a Habsburg-dinasztia kora újkori szakrális reprezentációjának és szimbolikus legitimációjának. Ennek ellenére a Habsburg-kultusz nem hagyott nyomot a Stará Boleslav-i Szűz Mária-templom belső kialakításán, amelynek donátorai a cseh arisztokrácia köréből kerültek ki. A hat oldalkápolna, illetve az 1670 körül emelt mellékoltárok mecénásai a Martinié, a Slavata, a Valdstejn és a Cernín családok tagjai voltak.165 152 The Glory of the Baroque in Bohemia. Art, Culture and Society in the 17th and 18th centuries. Ed. Vit Vlnas. Prague 2001. Kat. Nr. 1/3.11. 163 Balbín, B.: Epitome i. m. lib. VII. cap. 27. 154 Wienerisches Diarium, 1723. november 17.; 1743. május 8, Extra Blatt; Khevenhüller, J. J.: Tagebuch i. m. I. 138. VI. Károly és Mária Terézia Stará Boleslav-i látogatásairól a Zeremonialprotokoll nem tesz említést. I. Lipót az 1657. évi prágai országgyűlés idején is többször ellátogatott Stará Boleslavba. L. Balbín, B.\ Epitome i. m. lib. VII. cap. 27. 165 Anton Podlaha: Topographie der Historischen und Kunst-Denkmale im politischen Bezirke Karolinenthal. (Topographie der Historischen und Kunst-Denkmale im Königreich Böhmen 15.) Prag 1903. 116-120.
