Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1212 SERFŐZŐ SZABOLCS Máriavölgy Magyarországon a Pozsony melletti Máriavölgy (németül Marienthal, ma Marianka Szlovákiában) a Stará Boleslav-i kegyhelyhez hasonló szerepet játszott a Habsburg-uralkodók reprezentációjában. Itt 1647-től kezdve vannak adataink a dinasztia tagjainak látogatásaira, amelyekre kivétel nélkül az uralkodók pozsonyi tartózkodásának idején került sor, többnyire az országgyűlések alkalmával, illetve magyar királykoronázásokhoz kapcsolódóan.156 Hasonlóan Stará Boleslav Prága melletti fekvéséhez, a Máriavölgyben tett uralkodói látogatásokat is kedvezően befolyásolhatta a kegyhely Pozsonyhoz, azaz a Magyar Királyság „belpolitikai fővárosához" való földrajzi közelsége. A máriavölgyi pálos templom Nagy Lajos királyhoz fűződő alapítási legendája — Mariazellhez hasonlóan — itt is egyfajta szimbolikus legitimáció lehetőségét biztosította a Habsburg-uralkodók számára, és ahogy a Stará Boleslav-i kegykép tisztelete által a cseh királyként uralkodó Habsburgok Szent Vencel utódaiként tüntették fel magukat, úgy a máriavölgyi kegyszobor Habsburg-kultuszában is kifejezésrejutott, hogy a dinasztia tagjai Anjou I. Lajos magyar király legitim utódaiként regnálnak a Magyar Királyságban. Jelentős különbség ugyanakkor, hogy míg Mariazell már a középkorban is zarándokhelyként funkcionált, addig — a rendelkezésre álló adatok szerint — Stará Boleslavhoz hasonlóan Máriavölgy is csak a kora újkorban, a 17. század elején vált kegyhellyé. A máriavölgyi templomban tisztelt Mária-szobor eredetlegendáját Esterházy Pál nádor így írja le 1690-ben megjelent atlas marianusé.ban: „Az ezer három száz harminczadik Esztendőben történék, hogy midőn egy szegény világtalan koldus a Tali erdőben aétatossan imádkoznék, szozatot halla az égbűl, mely aszt mondá néki, hogy ott közel vólna egy forrás kut, melyben vagyon egy csudálatos Kép, kinek vizével ha meg-mosná szemeit, azon-tul meg-világosittatnának. Halván azért ezen szokat, oda viteté magát a forrás kúthoz, kibül mihelyen meg mosá szemeit, mindgyárt meg-nyilának, és látni kezde. A víz fenekén levő Boldogságos Szűz Képét, nagy aétatossággal föl-vévé, kinek egy fa oszlopot csináltatta, kinek tetejére helyesztette azon Szent Képet... Azonban a sok jövő járó, látván azon oszlopra föl-tétetett Boldogságos Szűz Képét, kezdének ottan aétatoskodni, melyre sok csudák-is történnek vala. El-hiresedvén azért a sok külömb külömb féle csuda tételek, végre Első Lajos Magyar Országi Király elejében menvén azon meg-írt csudáknak híre, azon Isten félő Szent Király egy szép Szent-egyházat építtete azon helyen a Boldogságos Szűz tiszteletire. Klastromot is építtetvén melléje, Remete Szent Pál Szerzetiben lévő Barátoknak, a holott azon Szent Képet az oltárra tétette a Körösztények aétatosságára."157 A ma is álló gótikus máriavölgyi templom Nagy Lajos általi alapításáról a pálos rend évkönyvének 1377. évi bejegyzése is tanúskodik, és építészettörténeti szempontból is kapcsolatba hozható más, Nagy Lajos által alapított pálos templomokkal.15 8 Kollenics András, a kegyhely 18. század eleji krónikása to-156 A máriavölgyi kegyhelyről 1. Pásztor Lajos-. A máriavölgyi kegyhely a XVII-XV1II. században. Regnum (1943) 563-600.; Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. I. Bp. 1938. 285. 157 Esterházy P: Az egész világon levő... i. m. 74. 158 Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civiles. Budae 1829-1844. IX/5. 162-163.; Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Bp. 1987. 398-399.
