Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1210 SERFŐZŐ SZABOLCS szerint a relief Vencelé volt, és eredetileg nagyanyja, Ludmilla — az első keresztény cseh uralkodó, a Premysl-dinasztiát alapító Borivoj felesége — kapta Szent Metódtól. A történet szerint Vencel halála után — az egyébként 1380 körűire datálható — reliefet elrejtették, hogy ne kerülhessen a pogányok kezére, majd 1160-ban egy paraszt talált rá szántás közben.14 6 Tanner könyvének említett metszete — amely a családfa alatt a Stará Boleslav-i kegykép előtt térdelve imádkozó Szent Vencelt is ábrázolja — egyébként a Prágából Stará Boleslavba vezető út mentén emelt kápolnák egyikét díszítő, azóta elpusztult kép nyomán készült. Szinte önmagáért beszél, hogy II. Ferdinánd — a Habsburg-uralkodók közül elsőként — az 1620. évi fehérhegyi győzelmet követő első prágai útja során, 1623 májusában, Carlo Carafa pápai nuncius kíséretében kétszer is elzarándokolt Stará Boleslavba, és háromezer dukátot adományozott a templom építésének befejezésére.147 A harmincéves háború során, 1632-ben szász katonák elrabolták a kegyképet, és csak hat évvel később, komoly váltságdíj ellenében sikerült visszaszerezni azt. Ekkor, 1638. szeptember 12-én, Kisboldogasszony ünnepének nyolcadában a prágai érsek, Ernst Adalbert von Harrach vezetésével, az új uralkodó, III. Ferdinánd részvételével, ünnepélyes precesszióval vitték vissza a képet Prágából Stará Boleslavba. Az érsek részletesen beszámol az ünnepségről nevezetes naplójában, amelyből megtudjuk, hogy III. Ferdinánd közvetlenül a kegykép mögött haladt a menetben, melyben a császár kamarásai vitték a kép fölé tartott baldachint, továbbá hogy a kegyhelyen diadalkapuval és más efemer dekorációkkal fogadták a menetet.148 A következő esztendőben a harmincéves háború folytatódása miatt a képet Bécsbe szállították, és császár gondjaira bízták, aki a Hofburg kápolnájának oltárán helyezte el, ahol azt hét éven át őrizték. 1640-ben a későbbi I. Lipót a Stará Boleslav-i kegykép jelenlétében látta meg a napvilágot, anyja, Mária Anna ugyanis a szüléskor szobájába vitette azt.149 1646 augusztusában a IV Ferdinánd cseh királlyá koronázására Prágába érkező császár (III. Ferdinánd) maga hozta vissza Bécsből a kegyképet, amelyet a császárné közben drágakövekkel díszíttetett, majd a koronázási ceremónia után, augusztus 19-én ismét ünnepélyes menetben vittek Stará Boleslavba, ezúttal az uralkodó távollétében.150 A jezsuita történetíró Bohuslav Balbín krónikájából tudjuk ugyanakkor, hogy ebben az időben III. Ferdinánd fiával együtt a másik híres csehországi zarándokhelyet, Svatá Horát kereste fel, ahol a császár fia szerencsés uralkodásáért imádkozott.151 III. Ferdi-146 A kegykép eredetlegendáját némileg eltérő formában 1. pl. Esterházy P.: Az egész világon levő... i. m. 121. 147 Carafa, C.: Commentaria i. m. 161., 190.; Jan E Beckovsky: Poselkyné starych príbéhűv ceskych. II. Praha 1879. 385. 148 Köszönöm az adatot Katrin Keller professzorasszonynak. (Az érsek naplója a kézirat lezárása után jelent meg: Die Diarien und Tagezettel des Kardinals Ernst Adalbert von Harrach. (1598-1667) Hg. K. Keller, A. Catalano. Wien 2010. 1. még Beckovsky, J.\ Poselkyné i. m. III. 261-262.; Balbín, B.: Epitome i. m. lib. VII. cap. 20. 149 Uo. lib. VII. cap. 21. 150 Beckousky, J.\ Poselkyné i. m. III. 351. 151 Bohuslav Balbín: Diva Montis Sancti seu Origines et Miracula... Mariae in Sancto Monte Regni Bohemiae... Pragae 1665. -235. A kegyhelyet már II. Ferdinánd is felkereste 1634-ben, szintén az ekkor már cseh királlyá koronázott fiával, majd 1672-ben és 1680-ban I. Lipót is. L. Ignác Popp: História Divae Virginis in Regni Bohemiae Monte Sancto... Pragae 1758. 101-105.
