Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1196 SERFŐZŐ SZABOLCS gok stájer ágából származó uralkodó került a monarchia élére, aki a katolikus megújulás rendkívül elkötelezett híve volt, és ifjú korától személyesen kötődött a kegyhelyhez. Az ingolstadti jezsuita kollégiumban nevelkedett ifjú Ferdinánd — gyóntatója, Wilhelm Lamormaini panegirikus életrajza szerint — már 1598. évi loretói zarándoklata alkalmával megfogadta, hogy akár élete árán is kiűzi az „eretnek prédikátorokat" az örökös tartományokból, majd tervét kérlelhetetlenül keresztül is vitte, előbb Belső-Ausztriában, majd Alsó-Ausztriában és Csehországban.54 Ezzel közel egy időben az ausztriai ellenreformáció egyik vezéralakja, Melchior Kiesi (1553-1630) bécsi püspök népes zarándokmeneteket vezetett Mariazellbe. 1587-ben egy Szent Lipótot és a celli Szűzanyát ábrázoló zászlóval vonult a kegyhelyre, amelynek felirata a törökök és a protestánsok elleni oltalomért könyörgött, ami a mariazelli Madonna palládiumként való tiszteletének egyik első jele.55 A Győr törököktől való visszafoglalását követő esztendőben (1599-ben), Mária mennybevétele napján pedig — az egykorú krónika szerint — 23000 búcsújáró érkezett a püspökkel, hogy hálát adjanak a török veszély elhárításáért.5 6 Mátyás főherceg, a későbbi I. Mátyás császár (1612-1619) számára minden bizonnyal például szolgált Kiesi, aki egyben kancellárja is volt, amikor 1602-ben, Kisboldogasszony napján Mariazellbe zarándokolt, és egy arany koronát adományozott a kegyszobor számára, felirata szerint hálából az előző esztendőben Székesfehérvárnál a törökök felett aratott győzelemért, azaz a fontos végvár visszavételéért.5 7 A 16-17. század fordulóján megszaporodnak a nemesi rangú mariazelli zarándokokról szóló feljegyzések, sőt 1604-ben megjelent a kegyhely történetét és celli Szűz Mária csodatételeit ismertető első mirákulumos könyv, amelyet szerzője Ferdinánd főhercegnek, a későbbi II. Ferdinánd császárnak ajánlott. A művet egy-két évtizedenként azután újabbak követték, kezdetben latin, majd német, magyar és cseh nyelven is, melyek kulcsfontosságú szerepet játszottak a kegyhely népszerűsítésében. Igen tanulságos, hogy az első ilyen mű nem bencés, hanem jezsuita szerző tollából született.58 Ezek azok az állomások, amelyek az ellenreformáció kibontakozásának kezdetén Mariazell kora újkori jelentőségének alapját megteremtették. Az a körülmény, hogy Mariazell Stájerország északi részén, közvetlenül a Duna menti osztrák tartományok határán, illetve a monarchia „fővárosához", a bécsi császárvároshoz viszonylag közel fekszik, ugyancsak hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hely összbirodalmi kegyhellyé vált, ahol nemcsak Belső-Ausztria, hanem a Habsburg Monarchia valamennyi országa képviseltette magát. A 17-18. század folyamán Mariazell egyszerre próbált megfelelni a Habsburg családi zarándokhely és a nagy néptömegeket vonzó búcsújáróhely kettős követelményének, és ennek során a kegyhely kapcsolata a dinasztiával még szorosabbá vált. II. Ferdinánd lett 54 Lamormaini, W.: Ferdinandi II. i. m. 13. 55 Fischer, C. A.: Históriáé i. m. cap. 39. 56 Uo. cap. 48.; Coreth, A.: Pietas Austriaca i. m. 59. Az 1584. évi processzióról maga Kiesi írja egy levelében, hogy több mint 10000 fő vett rajta részt. L. Archiv für österreichische Geschichte 88. (1900) 516. 57 Sternegger, B.: Sechstes Jahr-Hundert i. m. 230-231. 58 Fischer, C. A.: História i. m.; a műfajról 1. Tüskés Gábor - Knapp Eva: A mariazelli mirákulum-irodalomról egy magyar nyelvű mirákulumos könyv kapcsán. In: Mariazell és Magyarország i. i. m. 333-335.
