Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1194 SERFŐZŐ SZABOLCS kutatások szerint Nagy Lajos király Szűz Mária hiteles, Lukács evangélista által festett képmásaként, azaz a budai udvarban őrzött „eredeti" másolataként adományozhatta Mariazellbe a Schatzkammerbildet, így az adományozás — a magyar uralkodó más ereklyeadományaihoz hasonlóan — elsősorban politikai-diplomáciai érdekeket szolgálhatott.47 A mariazelli kegyszobor kultuszának felkarolásában és támogatásában a Habsburgok politikai törekvései jelentős szerepet játszhattak: mivel a kegyhely két eredetlegendája a celli Mária előtt hódoló magyar királyt és a morva őrgrófot állítja középpontba, a történet a Habsburg-dinasztia e területekre vonatkozó igényének, illetve uralmának igazolásaként is értelmezhető volt. Erről tanúskodik a mariazelli templom főkapujának 1438-ra datálható timpanonreliefje, amely egymás mellett ábrázolja Henrik morva őrgróf legendáját és Nagy Lajos csatáját, középpontban a köpenyes Máriaként megjelenő mariazelli Szűzanya előtt térden imádkozó morva és magyar uralkodóval, valamint a relief donátorával, Habsburg V Alberttel, aki 1438-ban személyesen is járt a kegyhelyen.4 8 Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy V Albert volt az első tagja a Habsburg-dinasztiának, aki Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár 1437-ben bekövetkezett halála után — ha rövid időre is, de — egyszerre szerezte meg a magyar és a cseh koronát, majd a német-római királyi címet is. Ezzel olyan történelmi perspektíva nyílt meg a Habsburgok előtt, amely a dinasztia politikai ambícióit és az európai hatalmi politikában elfoglalt helyét a későbbi századok során is alapvetően meghatározta. Mariazell tehát a Habsburgok számára cseh- és magyarországi uralmuk egyfajta legitimációs forrásaként (is) szolgált, így a dinasztia kora újkori története során mindvégig nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a kegyhely eredetlegendájában szereplő két uralkodó utódaiként is a celli Szűz Mária buzgó tisztelőjeként tüntessék fel magukat. A stájer kegyhely fokozatosan a régió legfontosabb búcsújáróhelyévé, a Habsburg Monarchia szakrális színezetű eszméjét kifejező zarándokhellyé vált, a II. Ferdinánd által Magna Materként49 aposztrofált mariazelli Madonna pedig a monarchia legfőbb patrónájává lett. Az oszmánok elleni 16-17. századi küzdelem során különös jelentőségre tett szert a kegyhely eredetlegendájának az a momentuma, amely szerint Nagy Lajos a celli Szűzanya segítségével győzte le a törököket, ami alkalmat adott arra, hogy ennek analógiájára a magyar királyként is uralkodó Habsburgok a törökök elleni háborút úgy tűntessék fel, mint ami Mária hasonló oltalma alatt zajlik. Az a tény, hogy a templom 17. századi barokk átépítése során — amelyet III. Ferdinánd jelentős összegekkel támogatott — megőrizték a templom gótikus tornyát és kapuját az említett timpanonrelieffel együtt, nemcsak a zarándoktemplom régiségét, középkori eredetét volt hivatott demonstrálni, hanem egyúttal Nagy Lajos emlékezetét is a kegyhely újkori „arculatának" szerves részévé tette. A gótikus torony megtartását ugyanis minden bizonnyal az a korabeli hagyomány ösztönözte, amely szerint azt a magyar uralkodó építtette. A barokk átépítés során 4' Marosi Ernő'. Mariazell és Magyarország művészete a középkorban. In: Mariazell és Magyarország i. m. 28-38., itt: 33. 48 Othmar Wonisch: Geschichte von Mariazell. Mariazell 1947. 107. 49 Lamormaini, W.: Ferdinandi II. i. m. 60.
