Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1193 Ferenc sem, amikor 1745-ben Frankfurtban megkoronázták.4 3 Röviddel trónra lépése után ugyanakkor mindkét császár elzarándokolt Mariazellbe, ami arra utal, hogy — részben a spanyol örökösödési háború során a Bajorországgal fennálló politikai-katonai konfliktusok miatt is — a stájer kegyhely ekkorra átvette Altötting szerepét a Habsburg-uralkodók német-római császárként kifejtett birodalmi reprezentációjában. Mariazell A bencések által gondozott stájerországi kegyhelyet a legenda szerint a templom Sankt Lambrecht-i anyakolostorának egyik szerzetese alapította 1157-ben, egy Madonna-szobrot helyezve el az itt emelt kápolnában, amely hamarosan zarándokhellyé vált. A hagyomány úgy tartja, hogy az első zarándok egy bizonyos Henrik morva őrgróf volt, akinek álmában megjelent Szent Vencel, és az ő útmutatása nyomán kereste fel a kis mariazelli kápolnát, ahol csodás gyógyulást nyert. A legenda a celli Szűz egy másik nevezetes csodáját is számon tartja, miszerint Nagy Lajos magyar király egy alkalommal a celli Mária segítségével aratott győzelmet a törökök fölött, majd hálából Mariazellbe zarándokolt, ahol a kápolna helyén templomot építtetett, és egy Madonna-képet adományozott a kegyhelynek.44 Nagy Lajosnak a törökök ellen vívott csatájáról nem szólnak a források. A napjainkig fennmaradt, a templom kincstárában őrzött kép, azaz Schatzkammerbild Anjou-liliomos díszítése, valamint a kereten sorakozó magyar, Anjou és lengyel címerek azonban arról tanúskodnak, hogy a képet valóban a magyar király adományozta Mariazellnek, talán 1378-ban, Habsburg III. Lipót herceg fia, Vilmos és Nagy Lajos lánya, Hedvig eljegyzése alkalmából.45 A fiú utód nélkül elhunyt magyar király ebben az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Hercegség egyesítésében látta a trónöröklés kérdésének megoldását, ami ígéretes lehetőségnek tűnhetett a felemelkedőben lévő Habsburg-dinasztia számára. A Habsburgok hatalmi reprezentációja szempontjából Mariazell már ekkor fontos szerepet játszott: a gótikus templom építésének idején, 1342-ben II. Albert herceg egy Mária-oltár — feltehetően a kegyoltár — állítására tett birtokadományt, majd fia, a neves IV Rudolf 1364-ben több ezer bécsi dénáros örökmise-alapítványt tett, valószínűleg ugyancsak a kegyoltárral összefüggésben, amelyet bátyja, III. Albert 1371-ben megerősített.46 Az újabb művészettörténeti 43 ÖStA HHStA ÄZA Karton 44. fol. 102-105. 44 Nagy Lajosnak kifejezetten a törökök ellen vívott csatájáról nem tesznek említést a korabeli források, az újabb történeti kutatások a király 1375. évi, a havasalföldi vajda ellen indított sikeres hadjáratával hozzák összefüggésbe a mariazelli legendát. Szovák Kornél: Nagy Lajos király és Mariazell. In: Mariazell és Magyarország. 650 év vallási kapcsolatai. Szerk. Brunner, Walter - Hegedűs András. Esztergom-Graz 2003. 82-91. 45 A legújabb építészettörténeti kutatások azt is megerősítették, hogy a templom gótikus átépítése legalább részben — leginkább a szentély tekintetében — ugyancsak összefüggésbe hozható Nagy Lajossal, a szentély formájának legközelebbi analógiája ugyanis az aacheni dóm bizonyosan általa építtetett magyar kápolnája. A Schatzkammerbild legközelebbi párhuzamai a Nagy Lajos által 1360 körül az aacheni dómnak adományozott Madonna-képek. L. részletesen Marosi Ernő, Wiltraud Resch, Kerny Terézia és Serßzö Szabolcs tanulmányait. In: Mariazell és Magyarország i. m. passim. 46 Sternegger, B.: Sechstes Jahr-Hundert i. m. 209-215.; Othmar Wonisch: Die vorbarocke Kunstentwicklung der Mariazeller Gnadenkirche. Graz 1960. 44-45.
