Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1191 szárné egy közel 25 kg súlyú ezüst Mária-szobrot, az ekkor már magyar és cseh királlyá koronázott III. Ferdinánd pedig egy ezüst feszületet adományozott a kápolna számára, amelynek talapzatán dedikációs felirat és a birodalmi sas emlékeztetett az adományozóra.32 A látogatás indítékai nem ismertek, csak feltételezhetjük, hogy a császár bizonytalan politikai helyzetével állhatott összefüggésben. Regensburgban ugyanis II Ferdinánddal szembefordultak szövetségesei, így kénytelen volt leváltani a császári seregek fővezérét, Albrecht von Wallensteint, és Johann Tserclaes Graf von Tillyt kinevezni a helyébe, továbbá nem sikerült kellő támogatást szereznie fia német-római királlyá választásához sem. Jelzésértékű, hogy amikor 1636 decemberében végre királlyá választották III. Ferdinándot, a császár nem Altöttingbe látogatott el, hanem arra tett fogadalmat, hogy elzarándokol Mariazellbe.33 Két hónappal később bekövetkezett halála miatt azonban fogadalmát már csak az özvegy császárné tudta teljesíteni, aki a gyászév letelte után, 1638-ban a császárt térdelve és imára kulcsolt kézzel ábrázoló arany szobrot adományozott a mariazelli kegy oltárra.3 4 A Habsburgok következő altöttingi látogatására 1653. szeptember 2-án került sor.3 5 IV Ferdinánd regensburgi koronázásáról hazatérőben III. Ferdinánd császár fiával, feleségével és a katolikus választófejedelmekkel együtt kereste fel a kegyhelyet, hogy hálát adjon a trónörökös német-római királlyá koronázásáért. Megérkezése után az uralkodó ünnepélyes menetben vonult a kápolnához, ahol a kegyszobor előtt imádkozott, miközben a loretói litániát énekelték. Másnap misén vettek részt, amelynek során szentáldozáshoz járultak, majd délután a kegykápolna mellett álló plébániatemplomban megtekintették a kincstárat. A császár és kísérete harmadnap reggel a mise után folytatta útját Bécs felé. III. Ferdinánd a látogatás alkalmából egy drágakövekkel kirakott ezüst lámpást adományozott a kápolnának, majd két hónappal később IV Ferdinánd egy arany keresztet küldött Altöttingbe, talapzatán uralkodói jelvényként egy repülő sas alakjával.36 1658 szeptemberében, császárrá koronázása után Frankfurtból hazatérőben, I. Lipót is felkereste az altöttingi kegyhelyet.3 7 Apja és 1654 nyarán elhunyt bátyja öt évvel korábbi látogatásához hasonlóan az új uralkodó harangzúgás és a Te Deum éneklése mellett, ünnepélyes menetben, baldachin alatt vonult a kápolnához. A kegyhely krónikása szerint a menet élén a császári jelvényeket vitték, annak jeleként, hogy a császár felajánlja azokat a Német-római 32 A Habsburgok altöttingi adományai 1803-ban a szekularizáció áldozatául estek. Az ezüst Mária-szobor Johann Sadeler 1670 körüli, a kegyoltárt ábrázoló rézmetszetén az oltár fölött látható. Reprodukcióját 1. König, M. A.\ Weihegaben i. m. I. 6. kép. Az altöttingi Habsburg-adományok jegyzékét (1630-1690) 1. Österreichisches Staatsarchiv, Wien; Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA HHStA), Handschriftensammlung W 43., vol. 7. fol. 405-406. 33 Wilhelm Lamormaini: Ferdinandi II. Romanorum imperatoris virtutes. Viennae 1638. 59-60. 34 Berthold Sternegger: Sechstes Jahr-Hundert der zu Mariam nach Cell in Steyermark angefangenen Wallfahrt. Steyr 1758. 270. A hasonló fogadalmi adományokról 1. R. Vf. Lightbown: Exvotos in gold and silver: a forgotten art. The Burlington Magazine (1979) 353-359. 35 ÖStA HHStA Obersthofmeisteramt, Ältere Zeremonialakten (a továbbiakban: AZA), Karton 4. 4/16, uo. Zeremonialprotokolle (a továbbiakban: ZP) Bd. 1. fol. 342-343. 36 Gabriel Kiipfferle: Histori von der weitberühmten unser lieben Frawen Capell zu Alten-Oeting. München 1661. 45, 63.; König, M. Ar. Weihegaben i. m. II. 296-297. 37 ÖStA HHStA ZP Bd. 1. pp. 802-803.; Küpfferle, G.: Histori i. m. 91-95.; König, M. A.: Weihegaben i. m. II. 298-299.