Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján
A PRÁGAI NUNCIATÚRA TERVEZETEI ... A 16-17. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1181 irat [tudniillik Specianóé] hangjában, felfogásában, a reformra vonatkozó terveiben annyira emlékeztet Verancsics Faustusnak tíz évvel későbbi emlékirataira, hogy kissé merész feltevéssel ennek a szerzőjét is Verancsics Faustusban kellene feltalálni".6 5 Abban az esetben, ha mindkét diskurzus írója Speciano nuncius egykori auditora, aki annak idején vélhetően részt vett felettese jelentéseinek kidolgozásában, de legalábbis mindenképpen tisztában lehetett azok tartalmával, a szerzők közötti összefüggés megtalálásában nekünk már kevésbé kell merésznek mutatkoznunk.6 6 * Fornari esetleges szerzőségét illetően első pillantásra kétségkívül problémát okoz, hogy kapcsolata üj főnökével rövidesen megromlott. Ferreri nuncius 1605. január elején új auditorral váltotta fel őt. Paradox módon ez azonban még inkább Fornarira tereli a gyanút. A konfliktus oka ugyanis éppen az volt, hogy a hosszabb ideig internunciusként működő Fornari nehezen viselte el, hogy annyi év eltelte után sem őt nevezték ki a prágai nunciatúra élére. Elsősorban túlzott impulzitása miatt nem tartották erre alkalmasnak!6 7 Fornari diplomáciai karrierje mindenesetre megrekedt, majd leváltásával lezárult. 13 év alatt szerzett tapasztalataival térhetett vissza Itáliába, ahol csupán egy szál esperesi javadalma volt. Aligha valószínű hogy ebbe bárki egykönnyen belenyugodott volna. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ezután is Prágában marad, rendezi viszonyát Ferrerivel, aki korántsem mellesleg régi iskolatársa, és aki alkalomadtán talán ezután is igénybe veszi volt beosztottja tudását. Mint például egy, a magyar vallási és politikai helyzetről szóló elemzés elkészítésében. A beszámoló kedvező római fogadtatása és a folytatásra adott utasítás régóta várt lehetőséget csillant meg Fornari előtt. Személyesen megy Rómába — ez a magyarázata az II modo de restaurare... római keletkezésének, és annak, hogy az 1605. októberi Dello statopresente... után 6 hónappal, májusban kerül V Pál elé —, hogy megnyerje az új kurzust egy Magyarországra küldendő apostoli vizitátor küldésének, aki a reformok megvalósításának tulajdonképpeni kulcsa lehetne. A négy fő fejezet egyike kizárólag e vizitátorral foglalkozik. Ne legyen magas rangú, nem kell tudnia magyarul, egy személyben lehetne többek között vizsgálatokat lefolytató jegyző (notario examinatore - amihez volt auditorként Fornarinak megvolt a képesítése, gyakorlata) és apostoli főesperes (az arcidiacono Apostolico szememben rendkívül szokatlan formula, de rögtön érthetőbbé válik, ha tudjuk, hogy Fornari esperes volt). Ráadásul a vizitátor mellett elejtve fel-feltűnik a hőn áhított — magyarországi — nunciusi tiszt is, amelynek kifejlődését egy sikeres apostoli vizitátori intézmény tényleg magában hordozta. Mindez már-már annyira testre szabott, 65 Tóth L.: Verancsics Faustus i. m. 171-[172]. 66 És itt elgondolkodhatunk még az 11 modo de restaurare... hivatkozásán a spanyolországi böjti gyakorlatra. Méghozzá azért, mert Speciano cremonai püspöknek, Fornari első főnökének előző diplomáciai állomáshelye a madridi udvar volt. Die Hauptinstruktionen Clemens' VIII. i. m. I. CCLI-CCLII. 67 Vö. Meyer áttekintését: Die Prager Nuntiatur des Giovanni Stefano Ferreri i. m. XV-XVII.
