Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján

A PRÁGAI NUNCIATÚRA TERVEZETEI ... A 16-17. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1171 mindaddig, amíg a prelátusok nem mutatnak készséget a teljes reformra, Róma helyezze kilátásba a katonai segélyek megvonását.1

2 3. A pápai Államtitkárság követutasításai A magyarországi helyzetet testközelből figyelemmel kísérő prágai nunciatúrával ellentétben a római központnak a nunciusok számára 1592 és 1604 között adott főinstrukciókból kihámozható programja meglehetősen minimális volt, viszont sokkal inkább a realitások talaján állt. Altalánosságban az udvari hivatalok élén és a különféle tanácsokban a protestáns-katolikus arány megváltoztatása (a még/már katolikus főurak mozgósítása révén), valamint Rudolf császár számára megfelelő gyóntató választása állt a középpontban.1

3 Sajátosan magyar viszonylatban a hangsúly továbbra is a püspöki székek betöltésén van, amely a római központ szemében továbbra is az egyetlen eszköz az „eretnekség" visszaszorítására. Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlésre küldött Ludovocio Madruzzo követutasítása kifejezetten előnyként sorolja elő a főpapok állami funkcióit. A néhányuknál megjelenő felfogást, hogy (áthelyezésnél) nem szükséges a pápai megerősítés, a bullák megszerzésének nehézségeire vezeti vissza. Kilátásba helyezi, hogy e téren minden támogatást megadnak a magyaroknak.1

4 A főinstrukciók sokszor csak azt remélték elérhetőnek, hogy legalább az egyházi javakat kormányzó kamarai tisztviselők legyenek katolikusok, illetve a hadseregeknél és a várakban tartózkodó külföldi, leginkább olasz katonákra tekintettel rendszeresítsék a tábori káplánok tartását.1

5 A tizenöt éves háború véget értével és Bocskai-felkeléssel gyökeresen megváltozott magyarországi viszonyok azonban minden korábbinál aktívabb szerepvállalást kívántak a pápaságtól. A Kúria a kihívásnak — a prágai nunciatúra radikális terveivel ellentétben — a hagyományos eszközök hatékonyabb alkalmazásával tudott megfelelni. Az egyik ilyen eszközt a magyarországi hierarchia római kötődéseinek szorosabbra fűzésében találta meg az esztergomi érsek bíborosi kinevezésével.1

6

A másik, egy szintén klasszikusnak mondható recept alapján, az államhatalom — igencsak bizonytalanná vált — támogatásának biztosítása volt, mégpedig az inkvizíció mozgósításával.1

7 * 12

E két emlékirat szerzőségére részletesen 1. az alábbiakban a 4. fejezetet. 13

Egy-egy elkeseredettebb pillanatában például Speciano is csak ettől a megoldástól várt változást a Habsburgok egyházpolitikájában. La nunziatura di Praga i. m. I. Nr. 52.; II. Nr. 37. 14

„Si procurerà sempre di dare loro le débité sodisfazioni con ogni paterno affetto et carità." Die Hauptinstruktionen Clemens' VIII. i. m. I. Nr. 35. (252-254.). Az utasítás magyar vonatkozású részének egyik pontja korábban kiadva: Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez. Kiad. Fraknói Vilmos. Bp. 1899. Nr. 104. 15

Speciano, Spinelli és Ferreri utasításai, Róma, 1592. május 5., 1598. szeptember 22., 1604. január 20. Die Hauptinstruktionen Clemens' VIII. i. m. I. Nr. 10. (55-58.); II. Nr. 71. (568.), Nr. 95. (709-710.), illetve ez utóbbi még: Johannis Stephani Ferrerii nuntii apostoliéi apud imperatorem epistulae et acta. 1/1. 1604 Ian.-Iul. Ed. Zdenék Kristen. (Epistuae et acta nuntiorum apostolicorum apud imperatorem 1592-1628 3.) Pragae 1944. Nr. 2. (9-10.) 16

Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi bíborosi szék kialakulásának előzményei a 17. században. (Collectanea Vaticana Hungáriáé 1/3.) Bp.-Róma 2005. 59-76. 17

Tusor Péter: Az 1608. évi magyar törvények a római inkvizíció előtt: II. Mátyás kiközösítése. Aetas (2000: 4. sz.) 89-105. - Az Apostoli Szék és a magyarországi katolicizmus 17. századi kapcsola-