Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján
1172 TUSOR PÉTER Tanulmányom eddig tartó soraival áttekintettem a római központ előtt a magyarországi katolikus reform átfogó megindításával kapcsolatban felmerült fontosabb elképzeléseket, és az apparátusban szembesítettem, kiegészítettem azokat a diplomáciai levelezés vonatkozó adataival. Azon történeti folyamat kezdeteit vizsgáltam, amely a protestantizmussal egyetemben alapvetően meghatározta a kora újkori Magyarország arculatát, és a 17. század végére, majd a 18. század elejére meghatározóan hozzájárult a Habsburg-berendezkedés mind abszolutisztikusabb konszolidációjához. írásomat itt tulajdonképpen be is fejezhetném - különösen, ha a 2. fejezetben tárgyalt két emlékirat eddig ismeretlenek lettek volna a kutatás előtt. A szövegek azonban régóta részei, mondhatni kötelező elemei a korszakot tárgyaló egyháztörténeti diskurzusnak, és ez a mozzanat további vizsgálatra ösztönöz. 4. Az 1605-1606. évi nunciatúrai tervezetek szerzőségének kérdése • Az ominózus emlékiratokat: a hosszabb és lényegesebb II modo de restaur are... kezdetűt, illetve a rövidebb Dello stato présente...-1 Verancsics Faustus csanádi püspöknek tulajdonítva Tóth László tette közzé mintegy hetven évvel ezelőtt.18 A Palazzo Falconierihe átköltözött Római Magyar Történeti Intézet titkárának19 álláspontja — Hermann Egyed napjainkig közkézen forgó monográfíjának20 köszönhetően — a lehető legszélesebb körben ismertté és elfogadottá vált. Őrá hivatkozva a legújabb kutatások szintén ezt a már-már toposzszerű nézetet vallják.2 1 A szerzőazonosítás annyira beépült a magyar irodalom- és történettudományba, hogy az általam elsőként ismertetett II modo de restaurare... publikálására Verancsics-műként magyar fordításban is sor került.22 Verancsicsot illetően egyedül Kruppa Tamás fogalmazott meg komolyabb kételyeket a jezsuita Lukács László kutatásai nyomán.2 3 tainak néhány későbbi csomópontjára: Péter Tusor: I veseovi ungheresi e Santa Sede nel Seicento (Problemi e svolte decisive). In: Annuario deü'Accademia d'Ungheria in Roma 1998-2002. A cura di Gy. Komlóssy - L. Csorba. Roma-Bp. 2005. 138-161. 18 Tóth László: Verancsics Faustus csanádi püspök és emlékiratai V Pál pápához a ^magyar katholikus egyház állapotáról. In: A gróf Klebeisberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Szerk. Angyal Dávid. Bp. 1933. 155-211, ill. maguk az emlékiratok: 200-203. és 203-211. - Az II modo de restaurare... újabb, betűhív kiadása a vatikáni levéltárban őrzött példányról (a Dello stato presente... hibajegyzékével kiegészítve): Tusor Péter-. „Ellenreformációs haditerv" 1606-ból. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2008. 73-91. 19 Római kutatásaira 1. Tusor Péter: Magyar történeti kutatások a Vatikánban. (Collectanea Vaticana Hungáriáé 1/1. Exc.) Bp-Róma 2004. ad indicem. 20 Hermann Egyed-. A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Dissertationes Hungaricae ex história ecclesiae 1.) München 19732. 219. 21 Csupán egy példa: Relationes Missionariorum de Hungaria et Transilvania (1627-1707). Ed. István György Tóth. (Bibliotheca Academiae Hungáriáé in Roma. Fontes 1.) Roma-Bp. 1994. 5. 22 S. Varga Katalin: Verancsics Faustus Machinae novae és más művei. Bp. 1985. 326-350. S. Varga 1994-ben megismételte Verancsics szerzőségét a kritikai reflexió leghalványabb jele nélkül elfogadó álláspontját. S. Varga Katalin: Verancsics Faustus, a humanista tudós (1551-1617). Vár ucca 17 2. (1994: 3 sz.) 107-118, itt 117. 23 Kruppa Tamás: Adalékok Verancsics Faustus csanádi püspök életrajzához. Vár ucca 17 2. (1994: 3. sz.) 153-158, itt 154-157. - Kruppa Tamás Verancsics szerzőségét elsőként megkérdőjelező cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlékiratoknak a Borghese-gyűjteményben található példányain Francesco Diotalevi tűnik elő szerzőként. Kruppa szerint, aki Lukács László átiratait hasz-
