Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)

SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1157 Krisztus kegyelme legyen mindnyájukkal és mindnyájunkkal, most és minden­kor és mindörökké. Ámen. Kelt Buda városában, a 7042. [1533-1534.] évben. János király logofetje, Lackó Mocesti. Az áthoszi Szent Hegy protoszának és egész közösségének I. János magyar királynak írt második levele, és válasz kérdésére, tanítójuknak, Luthernek hamis tanítása ellen. Felséges János királynak, aki az egész magyar földet birtokolja, az egész dicsőséges királyságnak, Róma valamennyi uralkodójának, sőt magának a pá­pának a Szent Hegy alázatos protosza, a szentséges konstantinápolyi patriar­cha protoszinkellosza,15 2 Gavriil és az egész Szent Hegy valamennyi igumenje és papja, valamint Szentséges Közösségének teljes gyülekezete. Üdvözlet az Úrban. Amennyiben az egészséges hitben akarsz maradni, ezt feleljük Felséged­nek. Eljutott hozzánk jó szándékod, hogy szeretnéd befogadni, és nem kívánod mindenképp kísérteni az ortodox hitet, és meghallottad: a hitben igaz élni fog. Minthogy első levelünk megfelelt Felségednek, kérésedre ismét levelet írt ne­künk logofeted, Lackó, hogy egy második levelet is írjunk ezekről a dolgokról, és kéred, adjunk választ, mert első levelünket kincstáradban őrzöd. Ez a levél pedig szóljon Felségednek, Róma valamennyi uralkodójának, sőt még a pápá­nak is és mindenkinek, hogy megfogadjátok, mivel tanítóitok sokféle tanítást tanítanak nektek, amelyek nem összeegyeztethetők és nem egyeznek meg a korábbiakkal. Különösen mostanában, amikor megjelent köztetek egy bizonyos filozó­fus, név szerint Luther,15 3 aki tanításában tévelyeg és azt tanítja, hogy semmi­lyen szenthez nem kell imádkozni, se prófétához, se apostolhoz, se vértanúhoz, se szent szerzeteshez, se Keresztelő Szent Jánoshoz, se az Istenszülőhöz, egye­dül az egy Istenhez, mert a szentek nem jelenthetnek segítséget Isten előtt. Mi pedig azt mondjuk neki, hogy egyáltalán nem keresztény ő, hanem gyalázatos zsidó és török a hitében, és az ortodox hittől távol áll. Hiszen Dávid próféta így ír: „Csodálatos az Isten a szentjei között".15 4 Mózes próféta pedig számos jelet és csodát mutatott, amint a Teremtés könyvében15 5 írja, imádság és böjt által. Illés pedig ugyancsak imádság és böjt által három év és hat hónap után megnyi-152 Protoszinkellosz-. patriarchal helynök. Áthosz joghatóságát tekintve közvetlenül a konstan­tinápolyi patriarcha jurisdikciója alá tartozik. 153 Luther a kéziratokban változó névalakkal szerepel, a kijevi kézirat Luftor/Ljuftor néven említi, a későbbi kéziratokban — szláv protestáns-ellenes polémiával összhangban — a beszélőnév­ként is használt Ljutor nevet találjuk meg (ljutij = kegyetlen, szörnyűséges, a szó egyébként a ko­rábbi polemikus irodalomban is az eretnekségek egyik állandó jelzője). 154 Zsolt 67/68,36. (Septuaginta szerint). 155 Mózes csodáiról a Kivonulás (Mózes második) könyve tudósít. Ebben az időben a szláv írás­beliségben túlnyomórészt a liturgikus és nem az olvasási igények szerint összeállított szentírási gyűjtemények voltak elterjedtek, amelyek az egyes olvasmányokat szövegkörnyezetükből kiragad­va tartalmazták. Valószínűleg elsősorban ezzel magyarázhatók a szöveg pontatlan bibliai forrás-hi­vatkozásai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom