Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
1150 KRIZA ÁGNES sok értelemszerűen az ortodoxoknak szegezték azt. Egy sikeres török-ellenes koalíció feltétele a katolikus álláspont szerint ezért kellett, hogy az unió legyen, hiszen ebben az olvasatban a török hódítás az ortodoxok hitehagyása miatt szakadt a keresztényekre. Az ortodoxok persze nem maradtak adósak a válasszal. A legismertebb reakció a pszkovi szerzetestől, a már említett Filofejtől származik, aki a Moszkva - Harmadik Róma elméletet tartalmazó leveleiben kifejti, hogy szerinte éppen a firenzei unió vezetett Bizánc bukásához. Kiemelte, hogy Bizánc, azaz a második Róma helyett van egy új birodalom, a harmadik Róma, nevezetesen Moszkva, amelynek legfőbb feladata az igaz hit védelme, vagyis mindenekelőtt, hogy ellenálljon az uniónak. Az igaz hit nem egyszerűen az Orosz Birodalom, hanem magának a világ fennmaradásának záloga, mert ebben a világban — fogalmaz Filofej — negyedik Róma már nem lesz.12 6 Megállapítható, hogy innentől kezdve a katolikus-ortodox vitában ez a történeti-politikai jellegű polémia meghatározóvá válik, és ebben az egyik kiemelt téma maga Oroszország lesz. I. Tóth Zoltán a román nacionalizmus 18. századi történetét bemutató nagyszabású monográfiájában több érdekes ortodox-ellenes szöveget idéz. Kotore (Cotorea) György a Görög skizma története című munkájában (1746)12 7 például ugyancsak az igaz hit és a történelmi nagyság kérdését feszegeti, amikor a román nép római-kori nagyságát korabeli nyomorúságával állítja szembe, amelyet viszont a szerző szerint a görög szakadársághoz való csatlakozása hozott el számára: „Konstantinápoly elesett... Más okát ennek a büntetésnek nem találom, mint a szakadárságot és a római egyház iránti engedelmesség megszakítását... íme, ezért bűnhődött meg a görögök híres népe. De a mi népünk sem esett másért a pogányok fogságába, oh fájdalom, hanem csak az elszakadásért! Valaha a román nép is híres és magasztalt volt, most azonban hírnév nélkül és mindenkitől ócsárolva hever... Valaha Erdélynek is parancsolt, most azonban még saját országának sem... íme ide jutott mostanáig a román nép: de a jövőben még sok más is fog vele történni, ha nem hagyja magát a bölcsebbektől vezettetni; mint a zsidók, akik hitetlenségük miatt az ígéret földjének küszöbén vesztek el a pusztában, nem fogja meglátni az ígéret földjét, vagyis a mennyek birodalmát. Arra vigyázz, oh valaha híres nép, nehogy velemiképpen megcsaljanak tégedet a görögök álnokságai, akik kívülről báránybőrbe öltözve járnak hozzátok, míg belülről telhetetlen farkasok; ne-126 „Erről a szót abbahagyva, néhány szót szólunk a mi legfennségesebb és leghatalmasabb uralkodónk mostani ortodox birodalmáról [pravoszlavnom carsztve], aki az egész földkerekségen a keresztények egyetlen cárja és a szent isteni székek, a szent egyetemes apostoli egyház készséges gazdája [brozdodrzsatyel], amely egyház a római és a konstantinápolyi helyett van, Isten oltalma alatt álló Moszkva városában... Tudd meg istenszerető uram, hogy az összes keresztény cárság a végéhez ért és a mi uralkodónk egyetlen cárságában egyesült a prófétai könyvek szerint, vagyis az orosz cárságba: mivel két Róma elbukott, a harmadik áll, és negyedik nem lesz." Filofej szerzetes: Levél a rossz napokról i. m. 130. (a megjelölt helyeken Szinyicina kiadása alapján változtattam a fordításon, 1. Szinyicina, N. V.: Tretyij Rim i. m. 345.); vö. Filippov Sz.: „Támaszt az egek Istene" i. m. 6-17. 127 Despre Schismatica Grecilor (Despre articulusurile cele de price). I. Tóth az alábbi kiadás alapján közli: Augustin Bunea: Episcopii Petru Paul Aron §i Dionisiu Novacovici sau Istoria Românilor Transilväneni de la 1751 pánála 1764. Bla§ 1902. 371-373.
