Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1149 szkij Az értelem kulcsa (Kljucs razumenyija, 1659) című művét.12 1 A teljes joggal Awakum protopópához hasonlított12 2 éles hangú és közvetlen stílusú hitvitázó, Oroszvégesi munkásságával ugyan meglehetősen sokan foglalkoztak,12 3 műveinek átfogó elemzése egyelőre még a jövő — sok izgalmas eredménnyel kecsegtető — feladata. Oroszvégesi név szerint is megnevezi ellenfeleit, többek között Sámbár Mátyás jezsuita prédikátort, aki a Három üdvösséges kérdés című, egyébként protestáns-ellenes művében12 4 az ortodoxokat is támadja, és érvelésében természetesen megjelenik a Jeruzsálem-kép. Sámbár a római egyházat a Sionra utalva a „legmagasabb hegyen épített városnak" nevezi, amely azért van a „legmagasabban", mert az egész világon elterjedt, szemben az ortodoxiával, amely csupán Oroszországba és az amúgy török uralom alatt sínylődő országokba szorult vissza - miként írja: „Csak a pápisták ecclésiája catholica és közönséges minden helyekre nézve, és legmagasabb hegyen épített város. A rácok és görögök vallása is többnyire csak Muszka Országba és a törökök közé szorult, de Olasz, Német, Francia, Anglia, Lusitania, Spanyol, India, számtalan sok országban sehúlt nincsen. Csak ez is elég jele a görög ecclésia hamisságának, minthogy nem az egész világra terjed, Krisztus hagyása szerént. De ezen kívül nagy eretnekségben is vannak az görög ecclésiabéliek, hogy a Szentlélek Istennek származását tagadják a Fiú Istentül lenni."12 5 Különösen figyelemreméltó, hogy Sámbár ortodox-ellenes polémiájának ez a történeti-politikai érv jelenti a sarokkövét, amelyhez képest szinte másodlagosnak tűnik a dogmatikai argumentum, vagyis, hogy az ortodoxok tagadják a Filioquét. A szentség és az igazhit, valamint a politikai-birodalmi nagyság és siker összefüggésének kérdése bibliai eredetű, maga Krisztus is a jeruzsálemi templom lerombolását azzal indokolja, hogy a zsidók nem ismerték fel az igazságot (Lk 19,41-44), de mint láttuk, a már említett, szláv nyelvű zsidó-ellenes szövegnek, a Jeruzsálem-vitának is ez volt az egyik központi kérdése. A szövegből kiderül, hogy a kereszténység politikai térnyerése, amely szemben áll a zsidók szétszóratásával, meghatározó érvként szolgál a zsidó-ellenes polémiában. Konstantinápoly bukása (1453) után ebben a kontextusban óhatatlanul felvetődött az ortodox egyház eretnek voltának a kérdése, pontosabban a katoliku-121 A kijevi teológiai irodalom átfogó bemutatása: Georgij Florovszkij: Putyi russzkogo bogoszlovija. Párizs 1983. 30-56. 122 Baán /.: Andrella Mihály i. m. 309. 123 Baán, /.: Magyar nyelvű idézetek i. m. 461-471.; Luca Calvi: Some remarks on Mychajlo Rosvyhuvst'kyj and his works (About Rust' literature in the Carpathian area and the so-called „national" affiliation). Slavica 30. (2000) 223-236.; Uő: Jerusalem versus Rome in the works of Mykhajlo Rosvyhuvs'kyj-Andrella. In: Jerusalem in Slavic Culture. Ed. W. Moskovich - O. Luthar -S. Schwarzband. (Jews and Slavs 6.) Jerusalem-Ljubljana 1999. 251-262.; Uő: The polemical works of Mychajlo Rosvyhuvs'kyj-Andrella between contemporary Ukraine, Slovakia, Hungary and Romania: the multiple faces of Rus'. In: RelaÇii româno-ucraniene, istorie i contemporaneitate. Satu Mare 1999. 489-502.; V. L. Mikitasz: Ukrajinszkij piszmennyik - polemiszt Mihajlo Andrella. Uzsgorod I960.; Dezső László: Oroszvégesi Mihály műveinek nyelvéről. Filológiai Közlöny 4. (1958) 336-346.; I. Duliskovics: Isztoricseszkije cserti ugrorusszkih. I—III. Ungvár 1874-1877. II. 120-121. 124 Sámbár Mátyás Három üdvösséges kérdése. Nagyszombat 1661. A műről és a szerzőről: Heltai János: A 16-17. századi magyarországi hitviták i. m. 275-299. 125 Uo. 35-36.
