Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1137 sztichirát („Örvendezz szent Sión, egyházaknak anyja") idézi, amelyre Gavriil is hivatkozik levelében. A 17. század első felének nagy moszkvai polemikus kiadványaiban pedig (Kirillova knyiga, 1644, Knyiga o vere/Könyv a hitről, 1648), amelyekre a kijevi teológia közvetlenül hatott, már kiemelkedő hangsúllyal szerepel a Jeruzsálem, az egyházak anyja teória.6 7 Gavriil érveinek kortárs szláv nyelvű párhuzamait ugyanakkor a moszkvai irodalomban találjuk meg, nevezetesen a moszkvai udvarban élő, már említett görög szerzetes, Makszim Grek írásában,6 8 igaz, némileg más kontextusban. Makszim Grek arra az orosz vélekedésre válaszul írta meg művét, miszerint a pogány uralom alatt sínylődő „régi Jeruzsálem" helyett immár Moszkvát illeti a „királyi Jeruzsálem" elnevezés. Miközben Makszim határozottan elutasítja azt, hogy az idegen uralom révén a város szentsége elvész, hosszasan fejtegeti Jeruzsálem jelentőségét az üdvtörténetben, az egyházak anyjának nevezi, és idézi a már ismert sztichirát. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy amiként Makszim Grek érveinek, ugyanúgy a Gavriil által megfogalmazottaknak, de általában is a Jeruzsálempolémiának az alapját a keresztény zsidó-ellenes vita, adott esetben a szláv irodalomban rendkívül elterjedt ún. adversus iudaeos szövegek6 9 képezik. Bizánci eredetire megy vissza, de latinul is ismert volt például a szláv irodalomban a Jeruzsálem-vita címet viselő polemikus dialógus, amely a zsidó Papiszkosz és egy keresztény szerzetes vitáját rögzíti.7 0 A vitában nagy hangsúlyt kap Jeruzsálem szerepének kérdése, amelyet — a keresztény fél érvelése szerint — a zsidók hitetlenségük folytán vesztettek el: „Mi maradt meg hát nektek ama helyek közül, melyeket Isten nektek adott? Mindent elvett tőletek és mindent nekünk adott. Ha Sinai-hegyről beszélsz, ahol a törvényt kaptátok, már nem a tiétek, hanem Krisztust dicsőítik ott. Ha pedig a Jordánról, amelyen átkeltetek — Krisztus ott keresztelkedett meg, ott is Ót dicsőítjük. Ha pedig a régi Jeruzsálemedet és Sionodat említed — Krisztust ott feszítették keresztre, szenvedéseinek hódolnak ma ott. És ha az Olajfák hegyét, vagy Jozafát völgyét említed, mivel Krisztus ott emeltetett a mennybe, ott is őt magasztalják. Ha Betlehemre, Dávid városára hivatkozol, ott is az itt születetett Krisztust dicsőítik, akárcsak a mennyben. S mit beszélek itt Sionról, Betlehemről és Jordánról? Menj nyu-67 Mess, H. M.: Kirche in Russland i. m. 148-152. 68 Makszim Grek: O torn, sto szvjatija meszta nyikogda nye oszkvernyajutszja tyem, sto nahogyatszja vo vlasztyi bezbozsnyikov. In: Szocsinyenyija prepodobnogo Makszima Greka v russzkom perevogye I—III. Szvjato-Trojickija Szergijeva Lavra 1910-1911. III. 102-107. 69 Ezek a zsidók ellen írt szövegek rendkívül heterogének műfajukat tekintve, fordított és eredetileg is szlávul írt szövegek egyformán szerepelnek közöttük. Ma már elfogadottnak számít az az álláspont, hogy ezek a művek legtöbbször egy fiktív, teológiai polémiát folytatnak, élük legfeljebb az egyes keresztény eretnekségek (pl. a 15. század végi orosz zsidózók) ellen irányul. A téma legújabb monografikus feldolgozása: A. Pereswetoff-Morath: A Grin without a Cat. I. Adversus Iudaeos texts in the literature of medieval Russia (988-1504). Lund 2002. 70 Sztyazanyije bivseje vkratee v Ieruszalime pri Szofronyii arhiepiszkope (Rövid vita, amelyet Jeruzsálemben, Szofronij érsek idejében tartottak). A szláv szöveg nem pontosan felel meg a görög eredetinek, hanem két szöveg, a Papisei et Philonis Iudaerom cum monacho colloquium (CPG /Clavis Patrum Graecorum/ 7796) és a Disputatio adversus Iudaeos (CPG 7772) versio permixtájáról van szó. Kiadása: G. M. Prohorov: «Sztyazanyija» sz iugyejami po szbornyiku Kirilla Belozerszkogo. Trudi Otgyela drevnyerusszkoj lityeraturi 52. (2001) 168-191.; Pereswetoff-Morath, A.: A Grin without a Cat i. m. 156-168.; Uő: „And was Jerusalem builded here...?" On the textual history of the Slavonic Jerusalem disputation. Scando-Slavica 47. (2001: 1. sz.) 19-38.
