Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1135 a római egyházat anyának nevezzük, akkor nem történetileg, hanem méltóságát tekintve illetjük e névvel."5 7 A bizánci teológusok — köztük a III. Incével vitázó X. (Kamatérosz) János konstantinápolyi patriarcha (1198-1206) is — feltehetően csupán ezután, a latin elképzelésekre válaszul dolgozták ki saját Jeruzsálem, az egyházak anyja teóriájukat.58 Kamatérosz János így válaszolt Incének: „Hogyan is lehetne e ti római egyházatok, mint ahogy mondod, minden más egyház közös anyja?... Mert Dávid a zsoltárokban ezt mondta: «Anya a Sión — mondják az emberek —, mert ember született benne.» Az igaz tanítás és az igazság szépsége szerint a jeruzsálemi egyházat nevezi minden más egyház anyjának, mert az ezeket mind hitben, mind időben, mind méltóságban megelőzi... Mert — ahogy mindnyájan tudjuk — ott született test szerint Krisztus, és ott nevelkedett, és ott tanított és ott hirdette a mi megváltásunkat, és végül ott vállalta el érettünk a kereszthalált. .. Ezek és hasonló dolgok miatt vajon nem a jeruzsálemi egyházat kellene minden egyházak anyjának nevezni? Vagy nem hallottad Pál apostolt, aki nyilvánvalóan tanüságot tesz arról, hogy onnan indult ki a hithirdetés, mert ezt mondja: «Jeruzsálemtől kezdve egészen Illíriáig hirdettem az evangéliumot.» Mindezek hallatán tehát hogyan is nevezhetné bárki a ti egyházatokat szülőnek és egyetemesnek?"5 9 Míg Ince szerint Róma méltósága alapján válik az egyházak anyjává, addig János argumentációja a történeti érvekre épít: mivel Jeruzsálem az üdvtörténet centruma, a keresztény hithirdetés születésének színhelye, Róma nem lehet a keresztény világ központja. Ami azonban a szláv latin-ellenes irodalmat illeti, azt tapasztaljuk, hogy az ekkléziológiai kérdések, a pápai primátus problémája a 15. századig lényegében nem fordul elő benne. Jellemző, hogy egy 14. századi eredetű, Grigorij Camblak (kb. 1365-1419) kijevi metropolitához kötött szövegben, amely a latinok szám szerint harmincöt „tévelygését" sorolja fel, nem szerepel a pápai primátus kérdése, ami viszont — mint láthattuk — ekkorra már régen ismert volt a bizánci teológia számára.6 0 E jelenség oka nyilvánvalóan az, hogy a szlávok, de legalábbis a keleti szlávok közvetlenül még nem folytak bele a Róma-ellenes polémiába. Gavriil pápai primátus elleni, Jeruzsálem, az egyházak anyja teóriát védelmező sorai tehát éppen újdonságuk révén nyernek jelentőséget, amelyeknek 57 Tóth Péter fordítása. PL [Patrologia Latina] 216., 1190-1191. Shaffern, R. W.: Mater Et Magistra i. m. 77., 87. 58 12-13. századi bizánci szerzők, pl. X. (Kamatérosz) János patriarcha, Demetriosz Tornikész, Nikolaosz Meszaritész. Kamatérosz János levele: A. Papadakis - A. M. Talbot: John X Camaterus Confronts Innocent III: An Unpublished Correspondence. Byzantinoslavica 33. (1972) 26-41., itt 33-35.; Papadakis, A. - John Meyendorff: A keresztény Kelet i. m. 232. Demetriosz Tornikész levele: J. Darrouzc.s: Georges et Dcmctrios Tornikcs, Lettres et Discours. Paris 1970. 190-201., 336-353., itt 349. Nikolaosz Meszaritész Renuntiatio rerum politicarum et ecclesiasticarum (Politikai és egyházi dolgok visszautasítása) című műve: A. Heisenberg: Neue Quellen zur Geschichte des lateinischen Kaisertums und der Kirchenunion. I. Der Epitaphios des Nikolaos Mesarites auf seinen Bruder Johannes. München 1923. 16-72. 59 Tóth Péter fordítása. Papadakis, A. - Talbot, A. M.: John X Camaterus i. m. 34. h0 Szlovo Grigorija mitropolita, kako gyerzsat veru nyemci (Grigorij metropolita beszéde a németek [vagyis latinok - K. Á] hitéről). Popov A: Isztoriko-lítyeraturnij obzor i. m. 316-325. A latinok eltévelyedéseit számba vevő bizánci listákról: Tia M. Kolbaba: The Byzantine lists: errors of the Latins. Illinois 2000.
