Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1123 szerb eredetű kéziratokra.6 Djordje Radojicic ugyanakkor nem tudott a keleti szláv kéziratokról, mint ahogy a ruszin-ukrán-belorusz kutatás sem számol a szerb szöveghagyománnyal, a szöveg ugyanis jellemzően a nemzeti szemléletű irodalomtörténeti kutatások részeként vált vizsgálat tárgyává. A levelezésből két levél maradt fenn: Szapolyai János írásos megkeresésére az áthoszi szerzetesek nevében a szerzetesi közösség elöljárója, Gavriil válaszolt. A dokumentumokból kiderül, hogy Szapolyai és az áthoszi szerzetesek között zajló levelezésnek volt előzménye. A fennmaradt második levélváltás a Szapolyai-féle levél bizánci időszámítás szerinti 7042. évi keltezése alapján 1533-1534-re tehető.7 A levél, amelyet János király nevében magát „Lackó ot Mocesti"-nek nevező logofet — vagyis kancellár, magas rangú tisztviselő, esetleg írnok — írt, rövid bevezetés után rátér azokra a teológiai kérdésekre, amelyekre választ vár a szerző. Elsőként és kiemelten a lélek halál utáni, de az utolsó ítélet előtti sorsa felől érdeklődik. Ezután leírja, hogy „a római pápa alá tartozó keresztények körében számos eretnekség ütötte fel a fejét és álpróféták jelentek meg", az egyik ilyen prófétát „Luftornak" [értsd: Luthernek] hívják, aki „mind a gyónás, mind a böjt, mind pedig a liturgia szükségességét tagadja", és úgy véli „egyedül Istenhez kell imádkozni". Luther — írja a levél szerzője — Németországot már meghódította, és Magyarországon is igen sok követője akadt. Arra kéri Lackó az áthoszi vezetőt, hogy a reformáció által felvetett kérdésekre is adjon teológiai választ. A levélnek azonban jámbor teológiai érdeklődésnél konkrétabb egyházpolitikai célja is van, ami hangot is kap a szövegben: „Most pedig, fontolja meg Szentséged — kéri Lackó Gavriilt —, lehetne-e azon fáradozni, hogyha Isten megadja, egyesüljünk, hogy egy hit legyen, egy nyáj, egyetlen pásztor - Krisztus, ahogy kezdetben volt. Mert maga a király [János] mondta, hogy ha kibékül a német királlyal [Habsburg I. Ferdinánddal], szeretne egy zsinatot szervezni, és a mi patriarcháinkat [ti. a keleti patriarchákat] szeretné arra a [török] császártól kikérni, hogy legyenek ott a mi földünkön összehívandó zsinaton." Va-Trudi Kijevszkoj Duhovnoj Akagyeraiji (1894: 2. sz.) 155-183.; 3) Andrej Petrusevics, 19. századi ruszin tudós 17. századi kézirata: Nacionalna bibliotéka Ukrajini imenyi V I. Vernadszkogo, N° 8. 54/25.; Zema, V. E.: Polcmiko-dogmaticsnyi zbirki i. m. 52., 60., 73.; Daskevics, /.: Ogyin iz pamjatnyikov i. m. 179-201.; A. Petrusevics: Perepiszka Ioanna Zapolszkogo ugorszkogo korolja sz protora Afonszkih monasztirej Gavriilom sz 1534 goda. Szlovo (1873: 21-23. sz.); 4) Petrusevics másik kézirata, amelyet Pavel Szvidzinszki pap 1740-ben másolt: Lvivszja naukova bibliotyeka imenyi Vaszilja Sztefanika, f. 77, N° 105.; M. Voznyak: Kilka zamitok do poszlanyija Lacka z 1534 r. i vidpovigyi na nyogo afonszkogo prota Gavrila. Zapiszki Naukovogo Tovarisztva im. Sevcsenka 128. (1919) 1-19. A levelezés keleti szláv redakciójának újabb átfogó vizsgálata: V E. Zema: Vizija rozkolu Cerkvi v rannyij praviszlavnyij polemici. Kovcseg. Naukovij zbirnik iz isztiriji Cerkov 3. (2001) 189-196. 6 Két szerb eredetű kéziratot ismerünk: 1) Sintagma Matije Vlastara Cetinjskog manastira, br. 56. 10-11. (1558, csupán a levelezés egy részletét tartalmazza); Djordje Sp. Radojicic: Drugo „Poslanie" svetogorskog prote Gavrila ugorskomu kralju Jovanu Zapolji (iz 1534 god). Juznoslovenski Filolog 22. (1958) 167-175.; Djordje Sp. Radojicic: Luther im altserbischen Schrifttum seiner Zeit. Südost-Forschungen 15. (1956) 278-290.; 2) Narodna bibliotéka, Beograd; br. 404/480 (17. század, 1941-ben elégett). Svetozar Matic: Pismo Gavrilovo o Luteru (petstogodisnjica Gavrilovog pisma). Bogoslovlje 9. (1934) 5-17.; Uő: Opis rukopisa Narodne biblioteke, Beograd 1952. 262-263.; L. Stojanovic: Katalog narodne biblioteke u Beogradu. Beograd 1903. 340-342. 7 Radojicié, Dj. Sp.: Luther im altserbischen Schrifttum i. m. 289.
