Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
KÖZLEMÉNYEK Kriza Ágnes AZ ORTODOX POLEMIKUS IRODALOM KEZDETEI A HABSBURG MONARCHIÁBAN Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)1 A 16-18. század hitvitáinak vizsgálata hagyományosan a magyar és nemzetközi egyház- és irodalomtörténeti kutatások homlokterében áll. A magyarországi szakirodalomban ugyanakkor mind ez ideig lényegében fel sem merült az a kérdés, hogy a katolikusok és protestánsok között oly hevesen dúló polémiának vajon nem voltak-e további szereplői.2 A történeti Magyarországon, illetve a kelet felé fokozatosan terjeszkedő közép-európai Habsburg Monarchiában jelentős számban élő ortodoxok vajon teljesen kívül maradtak-e a reformáció és az ellenreformáció előretörésével párhuzamosan kibontakozó hitvitákon? Maguk a történelmi tények alapvetően ismertek: a török hódítás (amely a balkáni ortodox államok bukását vagy függetlenségének elvesztését hozta), az ortodox és katolikus egyház egyesülését kimondó, ámde az ortodoxok által később mégis elutasított firenzei unió (1439), majd a reformáció és a válaszul életre kelt ellenreformáció, a jezsuita rendnek (1540), ezt követően a római Hitterjesztés Kongregációjának, a Congregatio de Propaganda Fidének a megalakulása (1622), illetve a kelet-európai katolikus államokban, a lengyel-litván nemesi köztársaságban (a Rzeczpospolitában) és a Habsburg Monarchiában kibontakozó katolizációs törekvések az ortodoxok katolikusokkal történő unióját évszázadokra Kelet-Európa meghatározó egyházpolitikai kérdésévé emelték. A lengyel-litván nemesi köztársaság, vagyis a kijevi metropólia területén élő ortodoxokat érintő breszti uniót (1596) a Habsburg Monarchiában élő ortodoxok uniói követték: a keleti szlávok ungvári (1646), majd Erdély 17. század végi megszerzésével a románok gyulafehérvári (1698) uniója, illetve a délszlávok részleges és lokális, rövidéletű uniói.3 Mindezek az események, valamint az azokat körülve-1 A tanulmány az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportjában (2006TKI194), a Habsburg Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 2 A magyarországi hitvita-kutatás aktuális helyzetéről: Heltai János: A 16-17. századi magyarországi hitviták adattárának tervezete. In: „Tenger az igaz hitrül való egyenetlenségek vitatásának eláradott özöne...". Tanulmányok XVI-XIX. századi hitvitáinkról. Szerk. Heltai János - Tasi Réka. Miskolc 2005. 251-258. 3 Az unió magyar és idegennyelvű szakirodalmához: Roman Myz\ Keleti egyházak. Rövid történelmi áttekintés. Novi Sad 1999. 181-201.; Molnár Antal: A szerb ortodox egyház és az uniós kísérletek. In: Rómából Hungáriába. A De Camillis János József munkácsi püspök halálának 300. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai. Szerk. Végsheő Tamás. Nyíregyháza 2008. 43-54. Magáról a breszti unióról — szemléletében is — új monográfia, átfogó historiográfiai elemzéssel: M. V. Dmitrijev: Mezsdu Rimom i Cargradom. Genyezisz Bresztszkoj cerkovnoj unyii 1595-1596 gg.
