Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1113 bízható főemberét juttatta be.24 1 Úgy tűnik, a vármegye vezetése fölötti befolyását ezután egészen 1670. évi lefogatásáig megőrizte: Bezerédy halála után a nagyszombati egyetemen tanult, több dunántúli vármegye jegyzői hivatalát párhuzamosan viselő, a személynöki ítélőmesteri hivatalt is elért Rabby István töltötte be az alispáni széket (1662-1669). Bár az ő familiárisi kapcsolatai további kutatást kívánnak, hivatali utódjáról, salamonfalvi Ráttky II. Györgyről (1669-1672) egyértelműen ismert az intergenerációs Nádasdy-familiárisi viszony. Hitelezők, zálogbirtokosok, kapcsolatok: a patrónus-kliens viszony Sopron megyében Már többször hangsúlyozásra került Sopron vármegye birtokos társadalmának 16. századi jelentős átalakulása, mely tendencia mögött Nádasdy Tamás, majd II. Ferenc döntően Vas és Zala, kisebb részben Somogy megyei törzsbirtokokkal rendelkező familiárisainak a helyi birtokos társadalomba való bekerülése állt. Ok ugyanis szolgálatuk és pénzük fejében, uruk, beházasodásuk, illetve rokonsági kapcsolatok kialakítása révén jelentős birtokokat szereztek az oszmán hódítástól védettebb Sopron megyében. A birtokszerzések jelentős részét a patrónus-kliens viszony egy fontos eleme, főúri kegy folytán különböző kondíciók között (pl. örökítés, építés, mentességek szabályozása), döntően újabb pénzfizetés ellenében adományozott zálogbirtokok jelentették.24 2 A fennmaradt inscriptiós könyvek szisztematikus feldolgozása egyaránt segíti a familiárisi kör pontosítását és a Nádasdy-birtokrendszer működésének megismerését. Az alábbiakban — Sopron megyére koncentrálva — a zálogbirtoklások, illetve azok társadalomtörténeti hatásának és kapcsolatrendszer-építésében játszott szerepének néhány jellegzetességére utalunk. Az első adományozottak egyike ákosházi Sárkány Antal udvarmester lehetett, aki 1541 tavaszán Nádasdy Tamás tárnokmestertől és hitvesétől, Kanizsay Orsolyától különféle szolgálatai nyomán, 1000 magyar forintnyi zálogösszeg letételével, Cenk és Pereszteg falvak felét kapta meg.24 3 Ugyancsak a főúri kegynek köszönhetően nyert birtokot a Sopron megyei Dörfl községben Szentgyörgyi Gábor, aki 1559-ben Nádasdy Tamás nádor titkára volt. (Örököse, Szentgyörgyi János az 1598. évi házadó-összeírás szerint a középbirtokosok sorába került: 3 településen 57 adózó házat bírt.24 4 ) 1559 őszén Belcsics János deák, a nádor bécsi házának provizora — Nádasdy több uradalmi tisztviselője, így Sennyey Ferenc, a sárvári, a kapui és a lékai domíniumok praefectusa, vala-241 Dominkouits P: Földesúri familiáris, vagy megyei hivatalviselő? Bezerédy György i. m. 127-161. 242 A fogalomhasználatra: Hans Heinrich Nolte: Patronage und Klientel: das Konzept in der Forschung. In: Patronage und Klientel. Ergebnisse einer polnisch-deutschen Konferenz. Hrsg. Hans Heinrich Nolte. Köln-Wien 1989. 1-17.; Jerzy Topolski: Patronage und Klientel. Methodologische Überlegungen. In: Uo. 18-25. 243 Neumann Tibor - Vajk Ádám: A Guary-levéltár oklevelei 1490-1541. Fons 10. (2003: 1. sz.) 165-166.: Nr. 37. 244 Vas Megyei Levéltár, Szombathely; XII.12.a. Vasvári Káptalan Hiteleshelyi Levéltára, Felvallási jegyzőkönyvek 3. köt. 77.; Dávid Z.\ Az 1598. évi házösszeírás i. m.
