Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
1114 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA mint Ajkay Mihály kapui provizor jelenlétében — szolgálataiért a Fertő melletti Szentmiklós mezőváros ún. „Agh "-hegyén kapott egy szőlőbirtokot urától.245 A vármegyei birtokos társadalom összetételét megváltoztató zálogbirtokosokat még hosszan lehetne sorolni,24 6 ám mindezek mellett a 16. század utolsó évtizedének egyik legnagyobb Sopron megyei birtokszerzője Megyery Imre lehetett. 0 az 1580 és 1591 közötti évtizedben Nádasdy Ferencnek teljesített familiárisi szolgálatai, de még inkább kölcsönei és az így szerzett zálogbirtokai révén Sopron megye csekély számú — országos mértékkel mérve is — középbirtokosa lett. A birtoképítés során például 1591-ben 6000 forintnyi zálogon megszerezte Darufalvát (Drassburg). A Megyery család birtokos társadalmon belül betöltött pozícióját azután a 17. század második feléig (Megyery Zsigmond haláláig) sikeresen megőrizte. A família esete egyaránt felhívja a figyelmet a főúri birtok- és kölcsönügyletek vizsgálatának fontosságára, ám plasztikusan jelzi a familiárisi viszony révén kialakult, zálogjogra épült birtokok — adott esetben középbirtok — Sopron megyei jelentőségét. A dominusnak történő folyamatos pénzkölcsönzés és ezzel párhuzamos birtok- és pozícióépítés a 17. század első felében Megyery Zsigmond esetében is megfigyelhető. E folyamatban valószínű az első az a datálatlan egyezség volt, amelyben Nádasdy Pál és Megyery Zsigmond — feltehetően az esetleges építkezések miatt — 8000 forintnyi zálogként rögzítette a darufalvi birtokot. Az ezt követő, szintén datálatlan zálogszerződésben — a dominus 1614-ből származó familiáris-jegyzéke szerint mellette tartózkodó bizalmas urak legfontosabbikái között számon tartott — Megyery Zsigmond Nádasdytól 12000 forintért zálogjogon Bécsben házat szerzett. Nádasdy halálát (1633) követően özvegye, Révay Judit a széplaki birtok elővásárlási jogáról, a drassburgi és bécsi ingatlanok visszaváltásáról kötött szerződést Megyeryvel, aki Nádasdy III. Ferencnek is többször hitelezett. így 1639. április 2-ára datáltan két, egymást kiegészítő záloglevelet állítottak ki. Nádasdy Ferenc 1000 forintot vett fel tőle, amiért a kapui várhoz tartozó, Fertő menti Endréd falut zálogolta számára. A második szerződés pedig pontosította az előzőt: a szerződő felek a zálogolás idejét öt esztendőben, évi összegét 500 forintban állapították meg.247 A részleteiben nem ismert, folyamatos kölcsönök egy újabb állomása az lehetett, amikor 1646-ban Nádasdy 876 ezüst tallért (1314 magyar forintot) vett fel Megyerytől. Ezzel a közelmúlt adóssága 3000 forintra nőtt, amiért a kapui uradalomhoz tartozó, rábaközi Kecel falut kötötte le a nagybirtokos. Az adósságállomány azután rövid időn belül még minimum 25%-kal nőtt; Nádasdy 1649 februárjában ugyanis Megyery 4000 forintnyi kölcsönéből csak 2000 forintot fizetett ki. A további kölcsönök egyike lehetett 1653-ban az a 700 forint, amely után Megyery Zsigmond és felesége (Gregoróczy Anna) a széplaki és drassburgi uradalmakról, valamint a bécsi házról urával, Nádasdy Ferenccel új szerződést kötött.24 8 245 MOL P 108, Rep. 16. Fasc. C. Nr. 102. 246 Pl. 1588-ban Nádasdy Ferenc megújította Bezerédy Gergely birtoklását a szüleitől kapott javakban (a vasi Vámoscsaládon, a soproni Szerdahelyen, Szentmiklóson). MOL P 108, Rep. 16. Fasc. C. Nr. 103. 247 MOL E 185, Inscr. kv. 3. köt. 3-5. (Mikrofdm: 31987. d.) 248 MOL E 185, Inscr. kv. 2. köt. 88. (Mikrofilm: 31987. d.), uo. 3. köt. 252-254. (Mikrofilm: 31988. d.), uo. 6. köt. 305., 307-311.
