Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1111 log- és örökjogú birtokszerzései révén került Sopron megye szerény számú középbirtokosi elitjébe. Nádasdy II. Ferenc hű familiárisa alispáni hivataláról lemondva is a vármegye és a térség nemességének egyik meghatározó személye maradt. 1580-tól 1588-ig biztos, hogy ő töltötte be a vármegye egyik országgyűlési követének a tisztét, és alispáni hivatalát követően, 1597-ben és 1599-ben, valamint a meghatározó 1608. évi diétákon is betöltötte ezt.235 Személyét országos politikai ismertség övezte. Megyery lemondását követően a Nádasdy-birtokigazgatás egyik vezető személye, az 1590-ben a kapui uradalom provizori tisztét betöltő nemesapáti Szalay Gábor került az alispáni hivatalba (1595-1601). O az előző személyeknél jóval szerényebb Sopron megyei birtokállománnyal rendelkezett. Halálát követően, az 1601. május 2-án Lózson tartott közgyűlésben a vármegye rendjei a Rábaközben szerény birtokokkal rendelkező, a megye Mohács előtti elitcsaládjaiba tartozó nagyvági Vághy Györgyöt választották meg alispánnak (1601-1617). Semmiképpen sem meglepő, hogy Vághy György is Nádasdy-familiáris volt. Nevével már találkozhatunk a kapui uradalom provizora, Vasváry Ferenc számadás-vizsgálati anyagában. O minden bizonnyal patrónusának köszönhetően a sok munkával járó vármegyei esküdti tisztről került rögtön az alispáni hivatalba. Nemcsak az alispán, de fivére, Vághy János is a Nádasdy család szolgálatában állt, miképpen István fiát is szoros szálak fűzték az arisztokrata famíliához. (Ezt jelzi a katonáskodó nemes egyik birtoknyerése: 1617. január elején Vághy István és felesége, dávodi Bakó Judit Nádasdy Páltól Hegykőn 3 jobbágytelek nagyságú udvarházat és ezen felül még jobbágyhelyet, továbbá Homokon és Hidegségen szőlőbirtokot kapott.)23 6 Nádasdy II. Ferenc 1604 eleji halálát követően az új főispán, a Sopron megyében birtokkal és kiterjedt familiárisi hálózattal nem rendelkező Batthyány II. Ferenc egészen Vághy György 1617-ben bekövetkezett, említett haláláig nem „bolygatta meg" az alispáni tiszt betöltését. Hű szervitora, a büki birtokos mankóbüki Horváth Bálint ugyanakkor — sűrű levelezéssel, mintegy informális „hírcsatornán" — a vármegye belügyeiről folyamatosan informálta a vasi nagyurat. Nem csoda, hogy Vághy halála után Horváth lett Sopron vármegye alispánja, aki e hivatalt dominusa halálát (1625) követően, egészen 1629. október 4-én történt lemondásáig viselte. Bár 1626 januárjában II. Ferdinánd Esterházy Miklóst nevezte ki Sopron vármegye főispánjává, az 1629 őszi tisztújítás haszonélvezője mégis Nádasdy Pál lett. Az alispáni székbe egy több generációs Nádasdy-szervitori család tagja, gálosházi Récsey Bálint (1629-1637) került. Jelenleg nem tudható, hogy e váltás hátterében pontosan mi húzódott; kevéssé ismert ugyanis az 1620-as évek végének Esterházy familiárisi köre, illetve annak Sopron vármegyei beágyazottsága.23 7 235 1606-ból országos politikára vonatkozó levelei: Takács Gedeon: Három levél Megyery Imréhez. Történelmi Tár (1905) 307-309.; Sümeghy Dezső - Dominkovits Péter: Sopron vármegye követei a rendi országgyűléseken (1580-1848). In: Arrabona: Múzeumi Közlemények 45/2. Szerk. Székely Zoltán. Győr 2007. 11-14. 236 MOL E 185, Inscr. kv. 7. köt. 479. (Mikrofilm: 31989. d.) 237 A nádori kancellária működésének tükréből sok adatot közöl: Csízi István: Egy nagyívű hivatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624-
