Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)

KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1111 log- és örökjogú birtokszerzései révén került Sopron megye szerény számú kö­zépbirtokosi elitjébe. Nádasdy II. Ferenc hű familiárisa alispáni hivataláról le­mondva is a vármegye és a térség nemességének egyik meghatározó személye maradt. 1580-tól 1588-ig biztos, hogy ő töltötte be a vármegye egyik országgyű­lési követének a tisztét, és alispáni hivatalát követően, 1597-ben és 1599-ben, valamint a meghatározó 1608. évi diétákon is betöltötte ezt.235 Személyét orszá­gos politikai ismertség övezte. Megyery lemondását követően a Nádasdy-birtokigazgatás egyik vezető sze­mélye, az 1590-ben a kapui uradalom provizori tisztét betöltő nemesapáti Szalay Gábor került az alispáni hivatalba (1595-1601). O az előző személyeknél jóval szerényebb Sopron megyei birtokállománnyal rendelkezett. Halálát követően, az 1601. május 2-án Lózson tartott közgyűlésben a vármegye rendjei a Rába­közben szerény birtokokkal rendelkező, a megye Mohács előtti elitcsaládjaiba tartozó nagyvági Vághy Györgyöt választották meg alispánnak (1601-1617). Semmiképpen sem meglepő, hogy Vághy György is Nádasdy-familiáris volt. Ne­vével már találkozhatunk a kapui uradalom provizora, Vasváry Ferenc szám­adás-vizsgálati anyagában. O minden bizonnyal patrónusának köszönhetően a sok munkával járó vármegyei esküdti tisztről került rögtön az alispáni hivatal­ba. Nemcsak az alispán, de fivére, Vághy János is a Nádasdy család szolgálatá­ban állt, miképpen István fiát is szoros szálak fűzték az arisztokrata famíliá­hoz. (Ezt jelzi a katonáskodó nemes egyik birtoknyerése: 1617. január elején Vághy István és felesége, dávodi Bakó Judit Nádasdy Páltól Hegykőn 3 job­bágytelek nagyságú udvarházat és ezen felül még jobbágyhelyet, továbbá Ho­mokon és Hidegségen szőlőbirtokot kapott.)23 6 Nádasdy II. Ferenc 1604 eleji halálát követően az új főispán, a Sopron me­gyében birtokkal és kiterjedt familiárisi hálózattal nem rendelkező Batthyány II. Ferenc egészen Vághy György 1617-ben bekövetkezett, említett haláláig nem „bolygatta meg" az alispáni tiszt betöltését. Hű szervitora, a büki birtokos mankóbüki Horváth Bálint ugyanakkor — sűrű levelezéssel, mintegy informá­lis „hírcsatornán" — a vármegye belügyeiről folyamatosan informálta a vasi nagyurat. Nem csoda, hogy Vághy halála után Horváth lett Sopron vármegye alispánja, aki e hivatalt dominusa halálát (1625) követően, egészen 1629. októ­ber 4-én történt lemondásáig viselte. Bár 1626 januárjában II. Ferdinánd Ester­házy Miklóst nevezte ki Sopron vármegye főispánjává, az 1629 őszi tisztújítás haszonélvezője mégis Nádasdy Pál lett. Az alispáni székbe egy több generációs Nádasdy-szervitori család tagja, gálosházi Récsey Bálint (1629-1637) került. Jelenleg nem tudható, hogy e váltás hátterében pontosan mi húzódott; kevéssé ismert ugyanis az 1620-as évek végének Esterházy familiárisi köre, illetve annak Sopron vármegyei beágyazottsága.23 7 235 1606-ból országos politikára vonatkozó levelei: Takács Gedeon: Három levél Megyery Imré­hez. Történelmi Tár (1905) 307-309.; Sümeghy Dezső - Dominkovits Péter: Sopron vármegye köve­tei a rendi országgyűléseken (1580-1848). In: Arrabona: Múzeumi Közlemények 45/2. Szerk. Szé­kely Zoltán. Győr 2007. 11-14. 236 MOL E 185, Inscr. kv. 7. köt. 479. (Mikrofilm: 31989. d.) 237 A nádori kancellária működésének tükréből sok adatot közöl: Csízi István: Egy nagyívű hi­vatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624-

Next

/
Oldalképek
Tartalom