Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)

KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1107 A felekezetképződések és konfesszió-váltások időszaka a Nádasdy-familiárisi kör felekezeti összetételének vizsgálatát is megkívánja, amelyről jelenleg még csak sporadikus adatok állnak a kutatás rendelkezésére.21 4 Soraikban a 16. századi fel­bukkanástól kezdve egyaránt találhatunk mindvégig katolikus hitben megmara­dó családokat (pl. a mariánus ferencesek soproni belvárosi Boldogasszony­templomába, az ún. Kecsketemplomba temetkező petőházi Zekék tagjait),215 miképpen Nádasdy II. Ferenc és Fia, Pál időszakában sok evangélikus felekeze­tű familiárist is (pl. Szepsy Jánost). Feltűnő ugyanakkor, hogy az evangélikus rendek támaszaként ismert és nádornak is protestánsként jelölt Nádasdy Pál földesurasága idején, azaz még III. Ferenc konfesszió-váltását (1643) megelőző­en, már több intergenerációs Nádasdy-familiáris a katolikus hitet választotta. Míg Récsey Bálint Sopron vármegyei alispánt és feleségét a törvényhatóság rendjei az evangélikus státusok támogatóiként tartották számon, István és György fiúk már a katolikus felekezethez tartozott. István egyházi szolgálatba állt, a bécsi Pazmaneumban, majd a római Collegium Germanico-Hungaricumban tanult, és számára apja többször folyamodott beneficiumért a város kegyúri joggyakorlásá­ban nagy befolyással rendelkező, evangélikus felekezetű soproni városvezető elit oly képviselőihez, mint Lackner Kristóf, majd Artner Erhard polgármesterekhez. A Nádasdy-birtokigazgatás vezetéséig (az uniuersorum bonorum praefectus statu­sáig) eljutó Récsey György pedig — immár III. Ferenc idejében — a jobbágyfalvak konfliktusoktól sem mentes felekezetváltásában játszott szerepet.216 Valószínű, hogy az ugyancsalt több generációs Nádasdy-familiáris Bezerédy családban is még Nádasdy Pál életében, nevezetesen 1627-ben történt meg a felekezetváltás.21 7 A Nádasdy-familiárisi kör bemutatásakor — a főúri udvar lelki szolgálatát ellátó egyházi személyek felemlítésétől most eltekintve — nem szabad megfeled­keznünk a Nádasdyak kegyúri funkciórendszeréből fakadó társadalomszervezés­ről. Elsősorban nem is a kiterjedt uradalmak mezővárosi, falusi egyházi intéz­ményhálózatának evangélikus vagy katolikus alsópapságára, hanem a világi társa­dalom bene possessionatus nemességének megfelelő katolikus egyházi középréteg­re kell itt gondolni, amelynek tagjai gyakran a legszorosabb rokonsági kapcsolat-214 A témára további irodalommal: Wolfgang Neugebauer: Konfessionelle Klientelpolitik im 17. Jahrhundert. Das Beispiel der Reichsgrafen von Sayn-Wittgenstein. Zeiteinblicke. Online Journal für die Geschichtswissenschaften 4. (2005: 3.) (http://zeiteinblicke.de letöltés: 2010. április 30.) 215 A család 16-17. századi történetéről: Dominkovits P.: Közigazgatástörténet - családtörténet i. m. 39-48.; ill. a temetkezési helyről: Bán János: Sopron újkori egyháztörténete. (Győregyház­megye múltjából 4/2.) Sopron 1939. 411-412. 216 A családra: Harald Prickler: Galoshaza. Burgenländisches Heimatblätter 45. (1983: 3.) 155-185.; Dominkovits Péter: Familiárisi szolgálat - vármegyei hivatalviselés. Egy 17. századi Sop­ron vármegyei alispán gálosházi Récsey (Rechey) Bálint. Korall 9. (2002. szeptember) 32-53.; Ré­chey Bálint 1630., 1635-1636. évi folyamodásai fia számára beneficiumért: SL SVL Collectio Oer­teliana, Lad. L. Fasc. 1. Nr. 68., Fasc. 9. Nr. 373/42., Fasc. 11. Nr. 375/105., Fasc. 12. Nr. 376/72., Lad. LI. Fasc. 3. Nr. 44/1. Réchey István életútjára: Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye törté­neti névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai. (Dissertationes Hungaricae ex história ecclesiae 8.) München 1987. 181. A regionális „birtoképítő", Zala megyei javakat is szerző György említett birtokigazgatói tisztségére 1. MOL E 185, Inscr. kv. 2. köt. 13., 93-94. (1648) 217 MOL P 57, Családi levéltárak, Bezerédy család (kámi) levéltára (a továbbiakban P 57), 9. es., VII. Nr. 1., Nádasdy Pál Bezerédy Györgyhöz, 1627. dec. 7., Hegykő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom