Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
1108 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA ban álltak meghatározó Nádasdy-familiárisokkal. 218 A világi pályafutásokkal párhuzamos egyházi karriereket jelzi Szentgyörgyi II. István borsmonostori apát esete, aki Nádasdy Tamás titkárának, Szentgyörgyi Gábornak volt a fivére. A család a csornai premontrei prépostság kegyuraságát is megszerezve meghatározó szereppel bírt a préposti stallum adományozása terén; így például a bécsi egyetemen tanult, a hiteleshely működését helyreállító Galamboky Máté (1573-1593) egyértelműen a Nádasdy II. Ferenc számára kedves egyházi személyek egyike volt, préposti stallumát neki köszönhette.21 9 Ugyanezen térségben maradva: a Nádasdy család a pápóci perjelséget az alapító Gelsey Margithoz (1371) fűződő rokoni szálakra hivatkozva szerezte meg a 16. század derekán. Az ágostonos kolostort és a javakat nem szekularizálta, hanem mint kegyúr egyházi javadalomként azokat egyházi személyeknek adományozta. A perjelek között többször találkozhatunk vezető familiárisok rokonaival: Sennyey Ferenc udvarbíró Pongrác nevű fia (1570-1571), illetve Viczay Tamás (1585-1601) egyértelműen e körbe tartozott. A kapcsolatháló építése és szilárdítása céljából Viczay lemondása után e stallumot a kitűnő magyarországi és udvari kapcsolatokkal rendelkező Tiburtius Himelreich magyar királyi titkár fia, Georg Himelreich pannonhalmi kormányzóapát kapta, aki ezt 1615-ig viselte. Hasonló figyelhető meg az ő lemondása után is: Nádasdy Pál Náprághy Demeter győri püspöknek (1606-1619) és kalocsai érseknek (1608-1619) juttatta a pápóci peijelséget (1615-1619).220 A hű familiárisok 16. század utolsó harmadában megszokott ilyetén jutalmazása az 1643-ban katolizált Nádasdy III. Ferenc alatt is megfigyelhető. így a Nádasdyakhoz több generáción keresztül, sok szállal kötődő Vitnyédy család egyik tagja, az evangélikus rendek vezéralakjaként ismert Vitnyédy István ügyvéd római Collegium Germanico-Hungaricumban tanult, Nádasdy uradalmi centrumokban (Kapuvár, Sárvár) plébánosi szolgálatot ellátó Ferenc fivére is megkapta ezt a perjelséget (1649-1666).221 Hatalomgyakorlás és érdekérvényesítés középszinten: a vármegyék A főúri érdekek sikeres védelme és érvényesítése érdekében a Nádasdyak számára is elkerülhetetlen volt a birtokállományt közigazgatásilag magában foglaló vármegyékben a birtokosi érdekek rendszeres képviselete és a vármegye működésének egyfajta kontrollja. A hatalmi és hivatali pozíció révén — részben a személyes jelenlét tekintélyével, ám többnyire familiárisok által — ugyanakkor többször találkozhatunk a vezető családtagoknak a törvényhatóságok működését, döntéseit, helyi és országos politikában megjelenő állásfoglalásait meghatározó törekvéseivel. Mindehhez az egyes vármegyékhez a főispáni tiszt alapvető 218 Vö. Molnár Antal. A bátai apátság és népei a török korban. (METEM Könyvek 56.) Bp. 2006. 13-24. 219 Horváth Antal. A csornai premontrei prépostság commendatorai a XVI-XVII. században. [Keszthely é. n.] 3-10. 220 Bedy Vince: A pápóci prépostság és perjelség története. (Győregyházmegye múltjából 6.) Győr 1939. 59-61. 221 Vitnyédy Ferenc soproni városplébánosi időszakára (1650-1666) 1. Bán J.\ Sopron újkori egyháztörténete i. m. 197-214., ill. Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom 1900. 263.
