Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
1092 DOMINKOVITS PÉTER - PÁLFFY GÉZA Főnemes(i család) Sopron m. (4974 adózó ház) Vas m. (9454 adózó ház) Zala m. (7197 adózó ház) Regionális arány (21625 adózó ház) Batthyány II. Ferenc 1876 ház (81 településen) megyei arány: 19,6% 98 ház (4 településen) megyei arány: 1,4% (1974 adózó ház) 9,1% Szerdahelyi Dersffy Ferenc 808 ház (21 településen) megyei arány: 16,2% — 163 ház (73 településen) megyei arány: 2,3% (971 adózó ház) 4,5% Lobkowitz-Poppel László — 786 ház (70 településen) megyei arány: 8,2% 3,6% Nádasdy II. Ferenc 1406 ház (35 településen) megyei arány: 28,3% 489 ház (23 településen) megyei arány: 5,1% 341 ház (87 településen) megyei arány: 4,7% (2236 adózó ház) 10,3% Széchy Tamás 800 ház (13 településen) megyei arány: 8,4% 262 ház 13 településen (1062 adózó ház) 4,9% Zrínyi György 637 ház (31 településen) megyei arány: 6,6% 1985 ház (33 településen) megyei arány: 27,6% (2622 adózó ház) 12,1% Csupán egy kitérő megjegyzést kell a fenti adatokkal kapcsolatban a Nádasdy famíliát érintően tennünk. Nádasdy II. Ferenc unokatestvére, II. Tamás az 1598. évi házadó-összeírásban rögzített birtokai nyomán a jómódú középnemesség (bene possessionati) legfelsőbb csoportjába sorolható.153 Vas megyében 13 településen 128 adózó házat (a megyei arány 1,3%-át), Zalában pedig 10 településen 63 házat (a megyei arány 1,8%-át) birtokolt. A 17. századi adózástörténeti források hasonló szisztematikus feltárása még a jövőbeli kutatások feladata.16 4 E dolgozat így sajnos még nem vállalkozhat a régió arisztokráciájának birtokállományában végbement változások legfontosabb tendenciáinak bemutatására. Am a Nádasdy-birtokkoncentráció szempontjából a 16. században kiemelkedő arányokat mutató Sopron megye esetében néhány nagyon fontos dolgot már most is jelezni tudunk. Nevezetesen a Nádasdy család helyi hatalmi pozíciója Nádasdy II. Ferenc 1604. évi halálát, valamint vármegye főispáni hivatalának — a megyében ugyan birtokkal nem rendelkező — Batthyány II. Ferenc részére történő, 1605 tavaszi, említett adományozását követően megváltozott. A 17. század első harmadában az Esterházy család felemelkedésével pedig nemcsak a lokális hatalom első számú tisztjéből történő kiszorulás állandósult (mint erre már utaltunk), de e tendenciával összefüggésben és időben párhuzamosan a Nádasdy família Sopron megyén belüli birtokosi 153 Életére 1. Bariska István írását a Századok 2010. évi 4. számában. 154 A forrásközlések terén mintaadó: Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megye XVI-XVII. századi dica- és dézsmajegyzékei. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 1.) Bp. 1995.
