Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről
1050 SZABÓ ANDRÁS PÉTER jezetten alkalmasnak tűnhettek a nagy vigalommal járó menyegzők megtartására, később mégsem találjuk nyomukat. A gazdálkodási tényezőket figyelembe véve könnyen elképzelhető, hogy a júniusi lakodalmazás a korszakban is nemesi sajátosság volt, de ugyanígy lehetséges az is, hogy a tridenti zsinatnak a tavaszi tilalmi időszakot megszüntető határozata nyomán egyszerűen eltolódott, mégpedig májusba. Talán ezzel az egykori házasságkötési szezonnal magyarázhatjuk azt, hogy Istvánffy (Istvánfi) Pál nevezetes széphistóriájában (História regis Volter) Volter királyfi és Grizeldisz lakodalmán szent iváni tüzek égnek.77 A középkori Nyugat-Európában a január-februári mellett két házasodási csúcsidőszakot ismer a szakirodalom: egy májustól júliusig tartót, illetve október-novemberit, ami azután az egyházi és gazdasági tényezők hatására a 16-18. században sokhelyütt megváltozott, néhol a gyors és divergáló fejlődés miatt már nem is beszélhetünk egységes szezonalitási görbéről.7 8 Ha a 17. század Franciaországát tekintjük, csak két kiemelt időszakot találunk: a legerősebb a január-február, a rangsorrendben második pedig a november.7 9 A korszak hazai fejleményeiről az anyakönyvek ritkasága és gyér feldolgozottsága miatt keveset tudunk. A már említett 17. század végi kelneki evangélikus anyakönyvben például a novemberi házasságkötések teljes dominanciáját (63%) figyelhetjük meg, a farsangi szezon (január + február: 26,5%) csak másodlagos jelentőséggel bír.8 0 Ez azonban bizonyosan nem valamely általános változás eredménye, hanem az erdélyi szászság körében későbbről is ismert szokást jelzi, nevezetesen a Szent Katalin napjának (nov. 25.) hetében való házasodási.8 1 77 „Az Szent Iván tüzét el-felrakták vala, / Mesterséggel azt mind csináltatták valaJ Udvarló vitéz nép azt ostromolja vala,/ Az nap vígasságban el-aláment vala..." RMKT XVI. sz./2. (1527-1546). Szerk. Szilády Áron. Bp. 1880. 35. (249-250. sor) Bár Istvánffy egy Petrarcától átvett, 11 századi gyökerű olasz regét dolgoz fel művében, de a jegyzetekben közölt Petrarca-féle alapszövegből világos, hogy a lakodalom-leírás részletei magától Istvánffytól származnak. - Dömötör Tekla szerint komolyan felmerül annak lehetősége is, hogy a „Szent Iván tüze" kifejezés a 16. században egyszerűen örömtüzet jelentett, és nem kapcsolódott feltétlenül a névadó időszakhoz. Dömötör T.: Naptári ünnepek i. m. 144. 78 Faragó T.: Házassági szezonalitás i. m. 239. A házassági szezonalitás sokfélesége figyelhető meg Magyarország azon részein is, ahol erősebb volt az urbanizáció, például az 1793 és 1795 közötti Budán, ahol a katolikusok között is városrészenként változott a görbe. A Várban például egészen modern gyakorlat dívott, augusztusi házasságkötésekkel, és a tilalmi időszakok figyelmen kívül hagyásával. Faragó Tamás: Házasságkötés és társadalom - Buda város a 18-19. század fordulóján. In: Uő: A múlt és a számok. Pest-Buda környéke népessége és társadalma a 18-20. században. Bp. 2008. 171-194. - A hagyományőrzőbb területeken azonban sokáig fennmaradhatott a régi minta, Oppenheimban például 1700 és 1798 között három szezont találunk: minden felekezet esetében erős a farsang és a május, a harmadik őszi szezon pedig az evangélikusoknál október-novemberre, a reformátusoknál pedig szeptemberre (városi közeg!) esik. Dülmen, R.: Kultur und Alltag i. m. 149. 79 Etienne Helin: Les saisons du mariage. In: Actes du colloque international „Amour et Mariage en Europa". Liège 1975. 160-166. 80 ANDJA Parohia evanghelicä C. A. Cilnic. Nr. 28. Registru matricol de stare civilá „Kellenger Kirchenbuch." 1654-1868. 17. századi esketések: fol. 130r-131r. Érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált időszakban (1680-1700) március és április, illetve augusztus és szeptember hónapokban egyetlen esketés sem történt. Az is említésre méltó, hogy három esetben a már a nagyböjt részét képező hamvazószerdát választották a házasságkötésre. 81 Kós K.: Munka, életmód i. m. 475.
