Századok – 2010
TÖRTÉNETI IRODALOM - Gli archivi della Santa Sede e il regno d'Ungheria (secc. 15-20). Studi in memóriam del professor Lajos Pásztor Archivista ungherese deli' Archivio Segreto Vaticano. (Ism.: Tóth Krisztina)
1001 TÖRTÉNETI IRODALOM gálja, döntően 17-18. századi információk alapján. Ez az írás nemcsak témáját, de a feldolgozott korszakot tekintve is nehezen illeszthető az eddig ismertetett munkák sorába. Bár az utolsó tanulmány-blokk tartalmi egysége némileg megkérdőjelezhető, a kötet nagy többségében színvonalas, a magyarországi várostörténet-írás számára is fontos témákat feldolgozó és hasznos információkat közlő tanulmányokat tartalmaz. Tózsa-Rigó Attila AZ APOSTOLI SZENTSZÉK LEVÉLTÁRAI ÉS MAGYARORSZÁG (15-20. század) Tanulmányok Pásztor Lajos, a Vatikáni Titkos Levéltár magyar levéltárosának emlékére GLI ARC HI VI DELLA SANTA SEDE E IL REGNO D'UNGHERIA (SECC. 15-20) Studi in memóriám del professor Lajos Pásztor Archivista ungherese deli' Archivio Segreto Vaticano Szerk. Gaetano Platania - Matteo Sanfilippo - Péter Tusor. (Collectanea Vaticana Hungáriáé 1/4.) Budapest-Roma 2008. 322 o. + 14 képtábla 2008-ban jelent meg a Collectanea Vaticana Hungáriáé sorozat legújabb tagja, amely a Magyar Korona, illetve a magyarok és a Szentszék kapcsolatát vizsgálja a 15-20. században az Apostoli Szentszék levéltárainak anyaga alapján. A kötet nagyrészt a 2007. június 12-én, a Római Magyar Akadémián rendezett konferencia anyagából áll össze, a tanulmányok szerzői között mind a magyar, mind az olasz, mind a német, mind a horvát egyháztörténet-írás jeles képviselőit megtaláljuk. Ez azért különösen jelentős, mivel a magyarok mellett a külföldi kutatók szemével láttatja az eseményeket, új szempontokat hozva a magyar-szentszéki kapcsolatok kutatásába. A tanulmánykötetet — akárcsak az alapjául szolgáló konferenciát — a 20. század második felének kiváló magyar történész egyénisége, Dr. Pásztor Lajos (1913-1997) emlékének ajánlották, aki az első és mind a mai napig az egyetlen olyan magyar volt, aki — 1949-től — a vatikáni Titkos Levéltár munkatársaként tevékenykedhetett. Sokrétű és széleskörű munkássága előtt tisztelegve a könyvben a tanulmányokat követően megtaláljuk művei jegyzékét, amely minden új- és legújabb kori történelemmel foglalkozó történész számára hasznos segítségül szolgálhat. A kötetben 16 tanulmány kapott helyet, amelyek közül 13 olaszul, 2 angolul, 1 pedig németül íródott. Ezek elején az adott szerző legtöbbször megnevezi azokat a forrásokat, amelyek műve megírásának alappilléreit jelentették, majd több esetben a tanulmány mellékleteként eredeti nyelven, szó szerint közli is azokat. Emellett a kötetben arányosan elosztott, nagyméretű fekete-fehér reprodukciókkal is találkozunk, amelyek térképekkel, korabeli metszetekkel, festményekkel, illetve fényképekkel illusztrálják a leírtakat. A tanulmányok általában kronológiai sorrendben követik egymást, részleteikben ugyanakkor átfedést, tartalmi kapcsolatot is találunk. Nagy részük a római Kúria és a magyar egyház viszonyát, illetve a magyar történelem jelentős eseményeit vizsgálja a nunciusok, bíboros-protektorok, püspökkari ágensek és császári követek jelentésein és levelezésein keresztül, míg kisebb részük a különböző okokból (tanulás, zarándoklat, munka, kutatás stb.) Rómát felkereső magyarsággal, illetve a szülőföldjüktől távolra szakadt magyarokkal foglalkozik. A továbbiakban e felosztást követve szeretném kiemelni az egyes tanulmányok főbb csomópontjait és irányvonalait, amelyek reményeim szerint segítenek áttekinteni a kötet tartalmát és rámutatnak vitathatatlan értékeire. A Szentszék és Magyarország között fennálló kapcsolatokat közvetlenül vizsgáló csoportba tartozik Alexander Koller tanulmánya, aki a 16. századi magyar viszonyokat vizsgálja a nunciusok nézőpontjából. Tanulmánya elején rövid áttekintést ad I. Ferdinánd, II. Miksa és II. Rudolf valláspolitikájáról, majd Rudolf uralkodása első szakasza két alapelvének: a török elleni védekezésnek és a trienti zsinat programjának a megvalósulását vizsgálja. Míg Koller vizsgálódásainak középpontjában a Magyar Királyság áll, addig Elisabeth Zingerle írásában az Erdélyi Fejedelemség történetének egy epizódjával foglalkozik: nevezetesen Rudolf kortársának, Báthory Zsigmond
