Századok – 2010
TÖRTÉNETI IRODALOM - Gli archivi della Santa Sede e il regno d'Ungheria (secc. 15-20). Studi in memóriam del professor Lajos Pásztor Archivista ungherese deli' Archivio Segreto Vaticano. (Ism.: Tóth Krisztina)
1002 TÖRTÉNETI IRODALOM fejedelemnek Mária Krisztierna Habsburg főhercegnővel kötött, csupán négy évig tartó házasságával. A tanulmány eddig feldolgozatlan vatikáni forrásokra és a Habsburg család tagjainak levelezésére támaszkodva a házasság megkötésének, megromlásának, illetve szentszéki érvénytelenítésének folyamatát tárja fel. A következő tanulmány, amely Tusor Péter munkája, Magyarország és az Apostoli Szék 17. századi érintkezésével foglalkozik, mellékletben rendkívül gazdag foi'rásanyagot felvonultatva a magyar püspökök, érsekek római levelezéseiből és jelentéseiből. Tanulmányában először a kapcsolatok középpontjában álló megyésfőpásztorok kinevezése körül kialakult vitákat ismerteti, majd a Szentszékkel való érintkezés egyházjog által előírt kereteit veszi sorra, amelyek jó betekintést kínálnak a magyar egyházi viszonyok alakulására. Ezt követően a Kúriával közvetlen kapcsolatot tartó tisztségviselők, nunciusok, császári követek, bíboros-protektorok, püspökkari ágensek és alkalmi küldöttek feladatait, illetve ezen keresztül a magyar érdekek képviseletében betöltött szerepüket ismerteti. Tanulmányát Magyarország és a Szentszék viszonyának rövid áttekintésével zárja. A Tusor által tárgyalt korszak egy kis szeletét, az 1606. évi bécsi béke következményeit írja le Silvano Giordano. Cikkében részletesen elemzi a magyar trónon egymást váltó Rudolf és II. Mátyás viszonyát, a köztük közvetítő szerepet vállaló Giovanni Garzia Millini küldetését, a bécsi béke becikkelyezésének körülményeit és következményét, ismertetve a katolikus egyházat ért sérelmeket, valamint a törvények aláírása miatt II. Mátyás kiközösítését és feloldozását. Egy 17. századi problémával foglalkozik írásában Baán István is, aki a korábban a munkácsi ortodox püspökséghez tartozó rutének uniójának történetéhez szolgál adalékokkal, Parthenius Péter görög szertartású munkácsi püspök diszpenzációja kapcsán, aki görög-keleti püspökök általi felszentelése miatt fordult felmentésért a pápához. Baán feltárja az ügy elhúzódásához vezető körülményeket: a munkácsi görög-katolikus egyházmegye tisztázatlan jogi helyzetét, valamint az élére a püspök kinevezésének és ellenőrzésének joga körül felmerülő kételyeket. A 17. század végének történetéhez kapcsolódik Gaetano Platania tanulmánya, aki Magyarország török alóli felszabadításának előzményeit és csúcspontját, Buda ostromát tárgyalja Francesco Buonvisi bécsi nuncius jelentései alapján. Az előzmények ismertetésekor kitér az 1684. évi törökellenes Szent Liga megalkotásában betöltött szerepére, Buda első (1684. nyári-őszi) ostroma sikertelenségének magyarázatára, majd az 1686. évi ostrom részleteit ismerteti, számos adalékkal gazdagítva a róla alkotott ismereteinket. A következő tanulmány írója, Antal Beatrix egy jelentős személyiségen, gróf Eszterházy Károly egri püspökön keresztül vizsgálja a római Kúria és az egri püspökség kapcsolatát, ezáltal olyan területet tárgyalva, amely eddig kívül esett a kutatás látószögén. Tanulmányában kitér Eszterházy fő összekötői, az ágensek szerepére, az egyházjog által előírt kapcsolatok módozataira, a római Collegium Germanicum Hungaricumban tanuló egri papnövendékekre, a Baán Péter által részletesen is tárgyalt munkácsi görög-katolikus püspökség helyzetére és a Rómából érkező információk jelentőségére. A következő három tanulmány egymást időrendi sorrendben követve, illetve kiegészítve foglalkozik a Magyar Korona és a Szentszék kapcsolatával. Marko Trogrlic az 1815. évi bécsi kongresszustól a konkordátumig követi végig a magyar egyházpolitika alakulását külön vizsgálva az 1848 előtti és utáni időszakot, megemlítve az 1816. évi mozgalmat az egyházi törvények felülvizsgálatára, a Szentszékkel esetlegesen megkötendő konkordátum lehetőségét, ennek akadályait, végül a megvalósulásához vezető utat. Andreas Gottsmann az 1867. évi kiegyezéstől az I. világháborúig tekinti át a Szentszék és az Osztrák-Magyar Monarchia viszonyát. Tanulmányában kitér a csalhatatlanság dogmájának következményeire, a Monarchia és Itália közötti szövetség hatására, a kapcsolatok alakulására, a szláv liturgiában az ószláv, a latin, illetve a nemzeti nyelv használata körül kialakult vitákra, valamint a katolikus pártok, szervezetek támogatásának jelentőségére az egyház céljainak elérése érdekében. A harmadik szerző, akinek a tanulmánya nagyrészt a 19. századhoz kötődik, Rupert Klieber. Ő 1802-től 1919-ig a bécsi nunciusokat veszi sorra, három különböző fázist elkülönítve a Szentszék és Osztrák-Magyar Monarchia viszonyában, majd ezt követően a nunciusoknak az ultramontánizmus előmozdításában betöltött szerepét vizsgálja diplomáciai, spirituális és pénzügyi téren. Végül a Szentszék és Magyarország viszonyát közvetlenül tárgyaló tanulmányok sorába illeszkedik Tomislav Mrkonjic tanulmánya, amely azért különleges, mivel ő rendezte a budapesti nunciatúra 2007-ben megnyitott anyagát, így elsőként ő dolgozta fel e nunciatúra és iratanyaga történetét. Tanulmányában megtaláljuk a fennmaradt dokumentumtípusok jegyzékét és a nunciusok, valamint közeli munkatársaik életrajzának és tevékenységének ismertetését is. Mrkonjic arra is rámutat, hogy sajnos az 1939 utáni dokumentumok nagy valószínűséggel megsemmisültek.
