Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
NÁDASDY III. FERENC REZIDENCIÁLIS ZENÉJE 993 Istvánt is noszogatta, hogy ő se vonja ki magát a táncból, mert akkor ehhez az ifjú Nádasdy is nagyobb kedvet kaphat.10 3 Egy Nádasdy kisasszony — valószínűleg Anna Terézia — részt vett az 1667. február 17-én a császári udvarban rendezett farsangi táncmulatságon, mégpedig török nőnek („Türckhin") öltözve. Egy „Freyle[m] Nadastin" — nyilván ugyanő — szerepel mint „Dame" a bécsi Obersthofmarschall párjaként a következő esztendőben, feltehetőleg ugyancsak farsangkor, egy „Würtschaft" resztvevői között is.104 Noha tisztázatlan, miben működött közre, de farsangkor szokás szerint többé-kevésbé szcenikusan megrendezett baletteket adtak elő a császári udvar részvételével. A táncok zenéje udvari komponistáktól származott, 1667-1668 táján elsősorban a napjainkban is nagyra becsült Johann Heinrich Schmelzertől.105 Nádasdy és Esterházy Nádasdy rezidenciális együttesének vizsgálatához hozzátartozik az a kérdés is, vajon zenei téren hatott-e ő tizenhárom évvel fiatalabb sógorára, Esterházy Pálra, a későbbi nádorra? A művészettörténészek ma úgy értékelik, hogy Nádasdy a képző- és iparművészetet illetően határozott befolyást gyakorolt Esterházyra. Az utóbbi ugyanis nem kis részben olyan művészeknek és mestereknek adott jelentős megbízásokat, akik Nádasdynak is dolgoztak (pl. Benjamin von Block, Carlo Martino Carlone, Filiberto Luchese, Philipp Jakob Drentwett). Kérdés, hasonlóan volt-e ez a zenével is? A választ erre sajnos nem tudjuk. Noha a jelenleg rendelkezésre álló források azt tanúsítják, hogy Nádasdy már jóval Esterházyt megelőzően figyelemre méltó együttessel rendelkezett, mégis úgy sejlik, mintha Esterházy — aki részben I. Lipót ajándékaként, részben más úton idővel sok mindenhez hozzájutott a nagy Nádasdy-vagyonból — zenészeket nem vett volna át sógorától. Mi több, Esterházy Pál rezidenciális zenéjének kibontakozása — amely majd a századforduló után a Harmónia caelestis (1711) létrehozásában és közreadásában teljesedik ki — úgy tűnik csak az 1680-1690-es években, vagyis a Nádasdy kivégzése utáni évtizedben kezdődött. Valóban független folyamat eredményezte-e az Esterházy-együttes fejlesztését és felvirágzását, vagy pedig a korábbi időszak forrásai lényegesen hiányosabbak, mint az gondolnánk (vagy esetleg még nem eléggé feltártak), és a két rokon nagyúr rezidenciális zeneélete valójában jobban összefüggött, mint azt pillanatnyilag dokumentálhatjuk, mindez igencsak kérdéses.10 6 Az egymással szoros 103 Torna K.\ Nádasdy István európai tanulmányútja i. m. 213.: 83 jogyz., 1670. május 31. Keresztúr: „Jót cselekeszi kegyelmed, hogy az ő kedvéért maga is tanulja a táncolást, mellyel mind a gyermeket nagyobb szorgalmatosságra ébreszti, mind pedig maga is excollálja az polonicában, ki jövendőben kegyelmednek sem fog ártani". 104 ÖStA HHStA Obersthofmeisteramt, Ältere Zeremonialakten Kart. 7. fol. 47-54., ill. Kart. 8. fol. fol. 72v. (Az utóbbinál hiányzik a pontos keltezés.) Az adatokat Fazekas István bécsi magyar levéltári delegátusnak köszönhetem. 105 Az 1667. február 17-én, illetve 1668 farsangján előadottakkal kapcsolatban 1. Seifert, H.: Die Oper am Wiener Kaiserhof i. m. 459., 707., ill. 462-463., 715-719. 106 Esterházy Pál korára és udvari együttesére 1. Tank, U.: Studien zur Esterházyschen Hofmusik i. m. 21-105. Tank munkáját kiegészíti Hárich kézirata alapján Sas Ágnes. Esterházy Pál-.
